Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1922 - 1924
A BIOMECHANIKA Készlet Igor Iljinszkij Magamról cimü müvéből! az űsszoroszországi Színházi Szövetség kiadása, Moszkva 1961. 154. oldal Mejerhold sohasem fejtette ki biomechanikus módszerét. E tárggyal kapcsolatos észrevételei bizonytalanul körvonalazottak maradtak és elsősorban "az érzelmi átélés" színházának elmélete ellen irányuló polemikus jelleget öltöttek.így hát nem időzöm a korszak kezdeténél, amikor a bioméchanikának nevelő jelentőséget tulajdonított az uj ember formálásában a színpadon és az életben. Ebben a korszakban a mozgás és a fizikai magatartás racionalizálása volt a követelmény és Gasztyevnak a munka tudományos megszervezésére vonatkozó elméletét alkalmazták. Mejerhold a színészektől, akik a színpadon meghatározott feladat végrehajtására vállalkoztak, megkövetelte, hogy minden mozgásuk észszerű legyen. Azt kivánta, hogy mozdulataik és testhajlásaik pontos rajzot kövessenek. Ha a forma pontos - mondotta -, a tartalom, az intenciók és az érzelmek is azok lesznek, ezeket ugyanis a testtartás determinálja. Feltéve persze, hogy a színész könnyen kiváltható reflexekkel rendelkezik, vagyis a kivülről kapott feladatokra érzet, mozgás és beszéd segítségével válaszolni tud. A szinész játéka ugyanis csupán ingerlékenysége megnyilvánulásainak a koordinációja. Például: ha félelmet ábrázol, nem azzal kell kezdenie, hogy megijed/'átéli" a félelmet/, majd futásnak ered, hanem előbb kell futásnak erednie /reflex/ és csak azután megijednie, miután futni látja magát. Mai szinházi nyelven ez azt jelenti: "A félelmet nem átélni kell, hanem fizikai cselekvéssel kifejezni a színpadon." Ez főként Sztanyiszlavszkij ellen irányul, aki a színésztől azt követelte, hogy a színpadon "újraélje" azokat az érzelmeket, amelyeket magánéletének hasonló helyzetében érzett. 89
