Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1905 - 1917

a valóságot más oldaláról is megközelítette, ugyanakkor a realis­ta dráma talaján is meg tudott maradni. Mindhármuknak rendkívüli segítséget nyújtott ebben a groteszk, amely a különleges hatások elérésére alkalmas eszközöket szolgáltatta. Ezeknek a drámaírók­nak a realizmusa, a színpadra tekintő nézőt arra kényszeritették, hogy két részre szakadjon. Yajon a groteszknek nem az a feladata-e, hogy ezt a kettősséget ellentétes mozgásokból összetett színpadi cselekménnyel szemben fenntartsa? A groteszk színpadi alkalmazásának az a célja, hogy a nézőt arról a síkról, amelyen csak az imént helyezkedett el, hir­telen egy másikra vigye át, mégpedig teljesen váratlanul /.../. A groteszk lehet komikus /Főgel a Geschichte des Groteskkomischen c. müvében erről a nézőpontról vizsgálja/, de lehet tragikus is, mint Goya rajzaiban, Edgar Poe rémtörténeteiben és természetesen, főként Hoffmann-nál. Lirai drámáiban, a mi Alexandr Biokunk ezek­nek a mestereknek a szellemét követte. "Jónapot, világ! . Hát újra itt vagy! - Lelked mindörökre itt van a közelemben! - Elmegyek tavaszodat magamba szippantani, - Mégpedig aranyozott ablakodon át!" — kiáltja a hideg, csillagos pétervári égbolt felé Harlekin, mielőtt kivetné magát az ablakon. /A mutat­ványos bőié./ le a távol, amelyet az ablakon át látunk, csupán festett papírnak bizonyul. A megsebesült pojáca rángó testét átveti a párkányon, és odakiált­ja a közönségnek, hogy elfolyó vére csak gyümölcslé. A XV. századi reneszánsz festészet által alkalmazott ornamensek az antik Hóma földalatti építményeiről /un. grotta/ az antik thermák­­ról és palotákról vették a mintát: stilizált növényekből és fan­tasztikus állatokból alkotott szimmetrikus körfonadékok, szatirok kentaurok és más maszkos mitológiai alakok keveredtek gyümölcsgir­landokkal, madarakkal, rovarokkal, fegyverekkel és vázákkal. Vajon a groteszk sajátos jelentése ihlette-e Szapunov tervezőt amikor Schnitzler-Dappertutto Colombia vállkendőjének alakjait meg­alkotta? 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom