Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1895 - 1905
Mit jelent ez? Ketten beszélgetnek, időjárásról, művészetről, lakásokról. A harmadik személy megfigyeli őket és ha csak egy kevéssé is fogékony az ilyesmire, az egymással váltott közömbös mondatokból meg tudja állapítani, milyen kapcsolat fűzi egymáshoz a beszélgetőket: barátok-e, ellenségek, vagy szeretők. Mert, beszélgetés közben olyan mozdulatokat tesznek, olyan testtartást vesznek fel, úgy sütik le a szemüket, hogy mindez független attól, amit mondanak, és lehetővé teszi kölcsönös kapcsolatuk megállapítását /.../. A szerző szándékának engedelmeskedve, a rendező hidat ver a néző és a szinész közé, a szereplők mozdulataiból és pózaiból kialakuló képpel segíti, hogy a néző behatoljon a belső, rejtett dialógusaikba /.../. A szavak nem mondanak el mindent. Az emberek közötti kapcsolatok valódi mivoltát gesztusok, pózok, tekintetek, hallgatások határozzák meg /.../. A szavak a fülnek szólnak, a plasztikus mozgás a szemnek. így a néző fantáziája a vizuális és auditiv benyomások kettős hatására működik. A régi és az uj színház különbségének lényege abban rejlik, hogy az utóbbinál a pleszticitás és a szó saját, külön ritmusának rendelődik alá, és ez a két ritmus nem mindig esik egybe /,../. 2. Maeterlinck képei archaizálóak. Neveit mintha szentképektől kölcsönözné /.../. Kedvünk lenne, hogy szinpadi alakjait szimmetrikusan helyezzük el /.../. Innen adódik a szenképfestőéhez hasonló feladat. A naturalista szinpadok értelmetlen zsúfoltságával szemben az uj szinház megköveteli a vonalak ritmikus mozgásának, zenei összeesengésének szigorú megkomponáltságát. És mivel még nem mondtunk le teljesen a díszletekről, itt is a "szentkép-elvet” kellett alkalmaznunk. Olyan díszletre volt szükségünk, amely nem tompítja a szinész plasztikus mozdulatait, a belső dialógus kifejezésének fő eszközét, olyan diszletre, amely a néző figyelmét a mozgásokra összpontosítja. így a Tintagiles halálának- csak dekorativ hátteret adtunk. Egyszerű vászonháttér előtt próbáltuk a színdarabot, és a dráma annál hatásosabb lett, minél tisztábban rajzolódtak ki a mozdulatok, mig levegős és tér-37