Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1895 - 1905

A STILIZÁLT SZÍNHÁZ ELSŐ KÍSÉRLETEI Az efajta színház létrehozásának első kísérletei a Stúdió Színház­ban valósultak meg, Maeterlinck és Brjuszov feugallatára. Azt hi­szem, ez a kísérleti színház leginkább Tintagiles halála rendezé­sében közelítette meg a tudatos konvenciókat alkalmazó, ideális színházat. A színház mindig leleplezi a közönség előtt kollektiven megjelenő alkotók különbözőségét. A szerzőnek, a rendezőnek, a színésznek, a díszlettervezőnek, a zeneszerzőnek és a kellékesnek sohasem sike­rül! a közös alkotásban eggyé válnia. Ezért kételkedem a művészetek wagneri szintézisének lehetőségében. A festő és a zeneszerző terü­lete más és más; az első létrehozza a dekoratív színházat, ahol .a színpadnak alárendelt vásznakat, és nem fesztészeti kiállítást kell nyújtania, vagyis számolnia kell különféle terekkel, a nappali he­lyett az esti világítás követelményeivel; míg a muzsikus egész iái­két annak a szimfóniának szenteli, amelynek mintája Beethoven Ki­lencedikje, és semmi keresnivalója nincs a drámai színházban, ahol a zene csak alárendelt szerepet játszhat. Akkor támadtak ezek a gondolataim, amikor kutatásaink első stádiu­mából /Tintagiles halála/ átléptünk a másodikba /Peliéas/. Kez­dettől fogva kinzott azonban az előadás alkotóinak diszharmóniája: minthogy a rendező képtelen volt eggyé válni a díszlettervezővel és a zeneszerzővel, természetes volt, hogy mindegyik a maga oldalára húz, ösztönösen megnyilatkozást keres. Azt szerettem volna, hogy legalább a rendező találjon összhangot a szerzővel és a színésszel Ekkor megállapítottam, hogy ennek a három alkotónak, akik a szin­­ház alapját képezik, lehetséges ugyan eggyé válnia, de csak akkor, ha olyan szellemben folyik amunka, mint ez a mi Stúdió Színházunk­­ban történt a Tintagiles halála próbáin 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom