Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1895 - 1905

EGY UJ SZÍNHÁZ IRODALMI ELŐFUTÁRAI

Valahol azt olvastam, hogy a szinpad hozza létre az irodalmat. Ez nem igaz. Ha a szinpad gyakorol is némi hatást az irodalomra, csak késlelteti a fejlődését, mert bátorítja az uralkodó irányzat utánzóit /Csehov és epigonjai/. Az uj szinház az uj irodalomban gyökerezik. Mindig az irodalom a kezdeményező, ha szükségessé válik a régi drámai formák széttörése. Csehov megírta a Sirályt és csak aztán jött létre a színdarabot bemutató Moszkvai Művész Szinház. Van Lerberghe és Maeterlinck megelőzték azokat a színházakat, amelyek müveikből ihletet merítettek. íme Ibsen, Verhaeren Hajnala, Brjuszov Földje, Vjacseszlav Ivanov Tantalusa - de hol vannak a bemutatásukra alkalmas színházak? Az irodalom nemcsak az uj módszereket igénylő újfajta müveket alkotó drámaírók személyében befolyásolja a színházakat, hanem az elavult formákat elitélő kritikusokon keresztül is /.../,

A naturalizmus kipellengérezésével a szinpad krónikásai előkészítik a talajt a szinházi körök forrongására; a járatlan utak kezdeményezői azonban kutatásaikban igen sokat köszönhetnek az uj dráma propagandájának, melyet bizonyos művészeti folyóiratokban számos költőnk, és Maurice Maeterlinck képvisel. Tiz éven át Maeterlinck darabjainak szinpadi változata csak zavarba hozta a nézőket. Ő maga mondta nem egyszer, hogy ezeket a drámákat túlságosan bonyolultan vitték színpadra. Valóban, drámáinak végtelen egyszerűsége, naiv nyelvezete, a rövid jelenetek gyors váltakozása egészen más technikát igényel. A Pelléas és Mélisande cimü tragédia egyik előadásáról, amelyet a szerző rendezett, Van Brever azt Írja, hogy a díszletek számát aminimumra csökkentették, Így például Mélisande tornyát fakeretre feszitett szürke papir jelképezte. Maeterlinck azt kívánta,hogy drámáinak rendezése a lehető legegyszerűbb legyen,

27