Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1895 - 1905

A Cseresznyéskert XI. felvonásában a szereplők "igazi" hidakon, "igazi" kápolna mellett sétálgatnak.Odafentről nagy, kékre festett vászondarabok lógnak, habos tülldiszitéssel, de mindez nem hason­lít sem az égre, sem felhőkre. A csatatér dombjait /a Julius Cae­sarban/ úgy konstruálták meg, hogy a horizont felé lejtseneksak­kor hát miért nem kisebbedik a távozó szinész alakja? /.../ A fes­tett fa mellett a valódi fa nehézkesnek, mesterkéltnek hats három dimenziójával diszharmóniát teremt a festett fával, amely viszont csupán két dimenzióval rendelkezik /.../. Csehov nélkül, aki a Moszkvai Művész Szinház másik arcát jelenti és aki lehetővé tette számára, hogy a színpadon megmutassa a lé­lek hatalmát, a meiningeniek színháza régen megsemmisült volna. A moszkvaiak azonban képtelenek voltak felnőni ahhoz az u.i hanghoz. amelyet Csehov zenéje adott nekik. Ugyanúgy a Sándor Szinház Sirály-előadásában sem éïtették meg a darabot.A titok nem a tücskökben, nem az igazi ajtókban és nem a kutyaugatásban rejlett. A Sirály Művész Szinházbeli, első változatát eleinte a régi he­lyiségben játszották, ahol a gépezet még nem volt tökéletes és a technika még nem terjesztette ki csápjait a szinpad legkisebb zu­gába is. Csehovnál a lelkiállapotok titka nyelvének ritmusában rejlik. A szinészek megérezték ezt a ritmust, mert rajongtak a szerzőért. Ha azonban a színháznak nem sikerült volna ezt a rit­must létrehoznia, soha nem tett volna szert arra a második arcá­ra, amelynek hírnevét köszönheti, és csakis ennek, nem pedig a meiningeniektől kölcsönzött álarcnak. Mély meggyőződésem: a Művész Szinház Csehovnak köszönheti, hogy fedele alatt megfér egymással a naturalista szinház és a lelkiál­lapotok színháza. Annak, hogy a szerző megjelent színdarabjainak a próbáin, és egyénisége varázsával, gyakori beszélgetésekkel hatott a szinészek Ízlésére és a művészi feladatok megoldásával kapcso­latos magatartásukra. 17A Sirályt 1896-ban mutatta be a Sándor Színház és ez a színház­történet egyik legemlékezetesebb bukása volt. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom