Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1936
A tárgynak, amelyet kezében tart, olyannak kell lennie, mintha a kéz meghosszabbitása volna. Légy könnyed, ne feküdj a néző hátára! A jó rendező lelke mélyén egy kicsit drámaíró is. Valamikor a kettő egy foglalkozás volt, a munkamegosztás csak később jött létre. Egész életemben szerencsés voltam tanítómestereimet illetően. Mindegyiktől igyekeztem a lehető legtöbbet elsajátítani. Csak a legnevezetesebbeket emlitem: Sztanyiszlavszkij, Fédotova, Nyemirovics-Dancsenko, a Kis Szinház kiemelkedő művészei, Csehov, Gorkij, Dalmatov, Varlamov, Szavina, Golovin, Biok, Komisszarzsevsz— kaja. - Aki nem tudott tanítvány lenni, abból sohasem válik mester. Mohó voltam és kiváncsi, és önöknek is csak azt a tanácsot adhatom, hogy legyenek kiváncsiak és hálásak - tanuljanak meg csodálkozni és csodálni! önök csak az idős Sztanyiszlavszkijt ismerik és el sem tudják képzelni, milyen színész volt egykor. Ha vittem valamire, azt kizárólag annak köszönhetem, hogy néhány évet mellette tölthettem. Ezt jól jegyezzék meg maguknak! Ha vannak önök között olyan színészek, akik azt hiszik, hogy kedveskednek nekem, ha tiszteletlenül beszélnek Sztanyiszlavszkijról, akkor tévednek. Nem értettem -vele egyet, de mindig tiszteltem és szerettem. Bámulatos technikával rendelkező, jelentős szinészegyéniség volt. Pedig, szakmai adottságok tekintetében nem igen volt elkényeztetve. A termete egy kissé túl magas, hangja kissé tompa volt, dikcióját szembeötlő hibák szintelenitették, és valami naiv hiúság következtében nem engedte leborotváltatni bajuszát. De amikor bejött a szinre, mindent elfelejtett az ember. Előfordult velem, hogy egy-egy előadás vagy próba után, amelyben játszott, egész éjjel ébren maradtam. Ha az ember el akar érni valami eredményt, azzal kell kezdenie, hogy megtanul csodálkozni és csodálni! Azt kérdezik tőlem, vajon a Művész Szinház Sirály előadása naturalista volt—e és azt hiszik, ezzel "ravasz" probléma elé 174
