Tovsztonogov: A rendező hivatása - Korszerű színház 88-89. (Budapest, 1966)

A rendezői elgondolás megvalósítása

Vezető és a Rekedt alakját, s a nagy,forradalmi eszméket, annak az ügynek győzelmét,amelyért a Komisszárnő harcolt. Arra törekedtünk, hogy előadásunk teljes mértékben viszszaadja ezt a szerzői hitelességet,hogy az első tengerész ezred története felhevitse a nézőket, de egyben el is gondolkoztassa őket,s hozzájáruljon annak a népi győzelemnek érzékeltetéséhez, amelyet a kommunizmusért vívtak meg.

X

Minden szinpadi megoldásban jelen kell lennie az anyagiság valamely elemének. Ez nem jelenti azt, hogy a rendező az egész előadásban mindenütt rátalál erre az anyagi megoldásra, de feltétlenül erre kell törekednie. Nem a tervezésről beszélek, amely mindig konkrét", hanem arról az atmoszféráról, amelyben a cselekmény lejátszódik.

Számomra az Optimista tragédia legszebb jelenete az, amelyben a keringő menetelésbe megy át az első felvonás végén. Ez a megoldás nem született meg azonnal, bár utolsó részét - az osztag menetelését - a szerző adja meg.

...Felcsendülnek a keringő dallamai. Néhányan táncolni kezdenek. Lassan keringenek a párok. Egy lány hallgatagon megcsókol egy matrózt... Egy lány elbúcsúzik az öreg fedélzetmestertől... S a valcer hangjainak ritmusa lassan megváltozik, menetindulóba csap át, vidáman és követelő erővel cseng, mintegy visszahivja az embereket az életbe, a megálmodott életből a valóságba.

A keringő átmenete a menetindulóba, egymásba fonódásuk nemcsak ennek a jelenetnek lett jellemzője, hanem az egész előadásnak is.

Amikor rátaláltunk az előadás alaphangját meghatározó részek szemléletes megoldására, a gyakorlati megvalósitás során társszerzőnkké kell bevonnunk szinészkollektivát, a diszlettervezőt, a zeneszerzőt, mert csak ak- 15á -