Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Régi és új színház

8 A pártosság nemcsak a világ sokrétűségét tárja fel, hanem a mUvészi eszközök változatosságát is, hiszen épp annyira művészi, mint politikai Úgy. A Kölest a nyolcasoknak cimU színdarabot partizánok Írták és parasztok előtt játszották. Es a partizánok, a japán tisztek ábrázolásánál fordítva jártak el, bohócokként ábrázolták őket. Ez tehát ellentmondás. Mármost mi a helyes? A pártosság, a társadalmi álláspontról kiinduló értékelés, egyetlen színdarabot sem értékelhet anélkül, hogy ugyanakkor ne értékelné a helyzetet is, amelyben a színdarabot előadják. Számunkra ismeretlen volt, milyen veszélyt jelentet­tek a japán tisztek,a kínai forradalom osztályellenségei. Nem harcban ismer­tük meg őket, hanem tudósításokból és könyvekből. Elsősorban azt tudtuk, hogy vereséget szenvedtek. A kinai partizánok és a parasztok saját élményeikből ismerték őket. Az események sokszor voltak szörnyűségesek és félelemkel­tők. A saját gyötrelme gyakran már a forradalom erejét is eltakarta az egyes ember elől. A veszély és a szörnyűség ismeretesek voltak. De ismeretlenek voltak sokszor a gyengeségek, amelyek történelmi gyengeségek voltak. Min­denekelőtt a tiszteletet kellett szétrombolni ezek iránt a gyilkosok iránt, hi­szen másnap le kellett győzni őket. A művészet megtehette, hogy nevetséges­sé téve ölje meg a "japán ördögöket" - ahogy a kinaiak nevezték őket -, ebben a helyzetben ez volt a pártossága. Általánosságban nézve: ugyanazok az ered­mények, mint nálunk; konkrétan nézve: ellentétes eszközök. Ily módon a pár - tosság a művészethek az a képessége, hogy minden helyzetben, a békés hely­zetekben is, felfedje a harcot, harcoljon és igy megtalálja és magasztalja az igazságot. A pártosság tehát a művészet elevensége, a realizmus realitása. 9 Csak annak az állítólagos ellentmondásnak a másik oldalához: a nép­szerűséghez. Mi az, hogy népszerű? Komédiásaink annak idején kitaláltak egy ökölszabályt: népszerű, ha nevetnek vagy sírnak. Azt válaszoltuk rá, attól függ, ki nevet vagy sir? Es min nevetnek vagy sirnak? És kinek használ a ne­vetés vagy a sirás? Annyiban már előbbre jutottunk, hogy látjuk: a népszerű­ség problémát jelent. Es ezzel már le is győztük a pártossággal szembeni el­lentmondást. Problémák pártos megoldásokat követelnek. De mi a pártos megoldás? 10 Hosszú ideig problémát jelentett számomra - helyesebben -, nem je­lentett problémát a népszerűség fogalma. Azt hittem, népszerűnek lenni vala­- 92 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom