Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Dialektika a rendezői munkában

bolsevik megfontoltságot. A komisszár férfias fellépéssel akarja palástolni, hogy asszony.

Hanem: a komisszár nem "önmagában" megfontolt. Kevés a tapasztalata a hajókon végzendő pártmunkában. Élesen kell figyelnie, hosszú ideig vár - nia és csak aztán cselekednie.

Sikerül a hajóra jutnia:

nem azért: jóllehet asszony,

hanem: mert asszony. Felhasználja a matrózok megdöbbenését. A férfi komisszár ellen tervbevett összes eszközök aligha használhatók fel egy aszszony ellen.

II. felvonás, 5. jelenet: A komisszár mellé adott parancsnok - polgári tiszt - megkísérli, hogy megszüntesse a kettős uralmat és az anarchisták elfogják.

Nem arról van szó, hogy a komisszár vonakodik a halálos Ítélet aláírásától, eltitkolja a válságát, hogy személyileg - vagy legalább morálisan - felülkerekedjék.

Hanem: a komisszár későbbi győzelme a legmélyebb válságból fakad. A pártcsoport - három férfi - előtt élesen és kérlelhetetlenül elemzi a kilátástalan helyzetet és azt követeli, hogy a párttagok életükkel fedezzék a parancsnokot. A válság kiéleződik: az anarchisták vezére azt követeli, hogy a komisszár Írja alá a halálos Ítéletet. Ebben a válságban azonban reményteli ellentmondás rejlik: az anarchistavezér számol a kommunistákkal. Korábban, rövid utón, ő maga lőtte volna le a tisztet.

II. felvonás, befejezés. A komisszárnak sikerül az anarchistavezért a matrózoktól elszigetelnie és kivégeztetnie.

Nem arról van szó, hogy az anarchistavezér, számtalan matróz akarata ellenére, agyonlövet két, német fogságból hazatérő, nyomorék tisztet. A matrózok emberileg felháborodva, az anarchistavezér ellen eljáró komisszár mellé állnak.

Hanem: az anarchistavezér megszokott cselekedetet hajt végre, elítéltet két tisztet (az efféle eljárási módnak a forradalom korábbi éveiben megvolt a maga történelmi jogosultsága). Az anarchistavezér leszereli néhány matróz tiltakozását: rámutat az éppen letartóztatott saját parancsnokuk ártalmasságára, tudja, hogy minden matróz a parancsnok ellen van. A komisszárnak sikerül a vitát a parancsnokról a nyomorék foglyokra irányítania. Az anarchista - vezér, saját hatalma megtartásának érdekében szavazás nélkül agyonlöveti a nyomorékokat.Ezzel eljátszotta a matrózok bizalmát és sutbadobta még a formális többségi döntés elvét is.

II. felvonás, 4/a jelenet. A komisszárnak, a beszélgetés folyamán sikerül megingatnia az anarchista Alekszej nézeteit.

Nem azért: inert megfontoltan helyesebb nézetre oktatja ki,

hanem: mert Alekszej vadul és szenvedélyesén előadott tételére, hogy a kommunizmusnak hajótörést kell szenvednie az emberek magántulajdon utáni vágyán, éppen olyan szenvedélyesen és vadul cáfol rá azzal a tétellel: hogy: a számára oly kedves férfi meg fog változni. A téziseknél sokkal jobban megrázza Alekszejt az asszony szépsége - eddig nem vette észre.- 83 -