Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

A megfigyelés művészete

Ma, az emberek közötti folyamatok megfigyelése csak akkor lehet produktiv, ha ez a megfigyelés a társadalmon belüli emberi produktivitás megfi - gyelése. Másrészről: az emberi viselkedésnek a maga produktivitásában történő megfigyelése csak akkor lehetséges, ha maga a megfigyelés is termelő, tehát társadalom átalakító jelleggel rendelkezik.

Társadalmi folyamatok megfigyelése ma olyan megfigyelőt követel, aki részt vállal az uj társadalom termelésében.

11

A színháznak, amennyiben részt kiván vállalni az embernek abban a megkezdett tevékenységében, hogy emberivé tegye a világot, minden eszközzel vissza kell emlékeznie nagy, elvesztett eszközeire. -Végig kell kutatnia a legjobb korszakait, csak igy nyújthat a mi korszakunkra sajátos élvezeteket. A korszakok azonban bonyolultabbak lettek és velük együtt élvezeteik közvetítése is a színpadon. Ha tudományos korszakunkhoz akarjuk illeszteni a tréfát, meg kell találnunk a tréfa tudományát. Ha dicsérni akarjuk a társadalom produktivitását, társadalmilag produktívnak kell lennünk. Ha le akarjuk Írni a nagy változásokat, részt kell vennünk a világ megváltoztatásában. Ha meg akarjuk szüntetni a gondolkodás és érzelem házi sütetü ellentétét: először is gondolkodásunkat alakítsuk át minden érzelmek legnagyobbikává. Ha le akarjuk küzdeni az élet élvezetre és munkára való embertelen szétdaraboltságát, keressük a legnagyobb élvezeteket ott, ahol az emberrel adekvátok: a mindent átfogó, mindent létrehozó munkában. A harc tragikumát a szakadatlan győze - lem humorával Írjuk le. A feltörő uj problémák komolyságában magasztaljuk a győzelmes nevetést. Színházunknak - az emberek produktivitását ábrázolva - a történelem ismerte legnagyobb emberi szenvedélyt kell bemutatnia: a termelés szenvedélyét.

A megfigyelés legyen az efféle - színháznak nevezett - vállalkozás kezdete és vége.- 15 -