Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)
I. Felsenstein zenés színháza
tek nekik -, azt követelték, hogy színházaikban a szinpadi irodalom legigényesebb müveit mutassák be, akkor is, ha e müvek művészi tartalmát és kifejezését megközelitőleg sem tudták megválósitani. Ezt igazolandó, megállapították, hogy "a kulturális reprezentálás otthonának",egy "művelődési intézménynek" igenis kötelessége az ilyen produkciók bemutatása. És az ehhez hasonló fellengző cimek olyan jelentőséget kölcsönöztek és kölcsönöznek az ilyen szellemben irányított színházaknak, amely alkalmas volt rá, hogy a rivaldán inneni hiányosságokat elleplezze és gyakran nagyon is kérdéses magabiztosságot honosítson meg; a rivaldán túl pedig lehetővé tette,hogy a színház iránti igényt, amely ennek következtében igen gyakran nem volt kielégitő, a színházlátogatás erkölcsi kötelezettségévé hamisítsák. Melchinger: Ezzel szemben nekünk határozottan ragaszkodnunk kell a színház szórakoztató funkciójához, ahogy azt Brecht is tette és ahogy az önnél meg is valósul: az ön előadásai a legnagyobb mértékben lebilincselőek, mert ön szó szerint veszi a dramaturgiai igazságot. És a kulináris opera - ezt meg kell róla mondani - semmiképpen sem lebilincselő. Hogy a bérleti közönség sznobizmusa és az idealista elképzelésekből eredő művelődési igény ma a szinház valóságában - bár sajnos nem mindig azoknak a valóságában, akik a szubvenciók engedélyezéséért felelősek - visszavonulófélben van, az az én szememben egyike az évszázadunkban uralkodó társadalmi változások vitathatatlanul pozitiv következményeinek. Annál pozitivabban értékelendő, minél kevésbé programszerűen jelentkezik a mi tudatunkban. Arra a sok uj színházépületre gondolok, amely a háború befejezése óta keletkezett Közép-Európában. Építészeti szempontból semmiképpen sem meggyőzőek. De ha alaprajzukat összehasonlítjuk a párizsi Nagyoperáéval, amely az egész világon a legtöbb, körülbelül 1870 óta keletkezett reprezentativ operaház mintájául szolgált, úgy valami feltűnik nekünk: akkoriban hatalmas, óriási reprezentációs helyiségek, lép- 71 -
