Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)

I. Felsenstein zenés színháza

repe Mignon volt - nagyon közel állt Mérimée-nek az alakról alkotott elképzeléséhez; kecses, szeszélyes, szilajul ártatlan fiatal lány. De Bécstől Milánóig ezt a szerepet vagy alt énekli, vagy a primadonna. Alt hangú énekesnők számára kevés érdekes szerep van - Így ez az állítólagos cigarettagyári démon ellenállhatatlan célpont volt. De aki a partitúrát átvizsgálja, megállapíthatja, hogy az egyetlen mélyen fekvő szám a kártya-ária, és ez előtt négy p áll, továbbá a "presque parlé", "majdnem beszélve" megjelölés. Bizet tehát éppenséggel meg akarta akadályozni, hogy énekeljék...

Ismeretes, hogy a recitativókat, amelyeket ma minden operaszinpadon énekelnek, csak Bizet halála után komponálták bele az operába. Bizet-nek egy prózai szövegkönyv állt rendelkezésére, énekszámokkal. Megszereztem ezt az eredeti változatot. Csak egyetlen oka volt, amiért sohasem játszották: mert az operaénekesek nem tudnak vagy nem akarnak párbeszédeket mondani. A kulináris operaüzem csak úgy vehette birtokába a Carment, ha kiküszöbölte a dialógusokat. És mi lett ebből! Nemcsak a szöveget hamisították meg anynylra, hogy dráma nem jöhetett létre - a partitura is a felismerhetetlenségig megváltozott.Ha a Carment úgy játszszák, ahogy az ma az egész világon szokásos, akkor a zenét hibásan kell vezényelni és hibásan kell énekelni.Klemperer meg én 1948-ban másra sem gondoltunk, mint hogy a Carment úgy adjuk elő, ahogy Bizet megírta. Akkoriban sokan ugyanúgy megbotránkoztak, mint némelyik cseh Az eladott menyasszonynál. De a siker igazolta,hogy az eredeti képes megállni a helyét. A Carment 160-szor játszottuk a Komische Operben és majd ismét műsorra tüzzük.

A kép is játszik

Miközben feldolgozom a szó szerint vett müvet, mindig sürgetőbb lesz a vágy, hogy térben lássam, meghatározott, drámai térbe vigyem át, vagyis képzeletem játékában a tér- 34 -