Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)
8. Néhány tényről
Milyen csodálatos szabadság uralkodik az igazi tandrámákban! Mivel egyetlen alak sincs pontosan leirva, a szinész feladata, hogy minden Izében megteremtse. E téren nincs semmi többértelműség. X Vannak rendezők, akik semmiféle utasitást nem adnak színészeiknek a játékot illetően, és ez természetesen több mint sajnálatos. De vannak mások, akik nagyon is sokat adnak és ezek között egyesek,akiknek utasításai rendkívül helytállóak. Emlékszem, miket mondott Villeurbanneá-1 ban, a Holt lelkek * egyik próbáján, Planchon annak a szinésznőnek, aki 3zofja Ivanovnának, a gogoli regény kedves és szimpla hölgyének szerepét játszotta. Azt mondta: azt a triviális és groteszk epizódot,amelyben Csicsikov elragadja Korobocska parasztasszony holt lelkeit, mesélje el a színésznő álmékodó szavakkal, mintha valami tündérmeséről volna szó. Ezt első hallásra kitűnő ötletnek tartottam, hiszen Szofja Ivanovna igazi ostoba,dologtalan vidéki kispolgárasszony, aki ennek következtében folyton a csodálatosra áhítozik, de ez a csodálatos saját álmainak a szintjén áll. Csakhogy a szerepet játszó szinésznőnek nem volt elegendő szakmai tapasztalata ahhoz, hogy az ilyen transzponálás segitséget nyújtson neki. Az önmagukban legjogosultabb utasítások is hatásukat veszthetik, ha közben nem mérjük fel a szinész reális lehetőségeit. Théâtre Populaire 45. sz. X Az utóbbi napokban elolvastam Eugene O'Neill egy rö/i o vid szindarabját, az Éjszakai portást. * A huszadik század egyik legnagyobb müve. És talán a "legpesszimistább” is. Ám a pesszimizmus itt jogos.Indokolt. Az emberek végtelen magánya, igényük, hogy minden áron kapcsolatokat teremtsenek, itt pontosan el van helyezve, mégpedig az- 98 -
