Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)
A szovjet hatalom színházi politikájának alapjai
A SZOVJET HATALOM SZÍNHÁZI POLITIKÁJÁNAK ALAPJAI Úgy gondolom, hogy a szovjet hatalom szinházi politikájának kérdése szorosam összekapcsolódik a szovjet hatalomnak a kultúrához fűződő viszonyával. Városunkban, amely az Akadémia ünneplésének1* nagy jelentőségű, Európaszerte megemlített szintere volt - erről önök valamennyien tudnak -, ez utóbbi kérdés,mint mondani szrkás, ad oculos* feltárult. Az elhangzott beszédek után, amelyeket a leninizmus szellemében fogant kormányzati ténykedések kisértek, aligha fordulhat meg bárkinek a fejében, hogy szét akarjuk rombolni a régi kultúrát és egy olyan uj, ismeretlen kultúrával akarjuk helyettesíteni, amely állítólag a proletár élet mélyéből fakad. Óvni szeretnénk azonban mindenkit olyan benyomásoktól, olyan következtetésektől, hogy mi, leninisták, his.zünk az egységes, osztályok feletti emberi kultúrában s bizonyos mértékben lemondunk arról az állításunkról, hogy a proletár kultúra lehetséges, szükségszerű és nélkülözhetetlen. Ez helytelen lenne. Beszámolóm első részében éppen annak a vonalnak megvilágításával foglalkozom, amelyet helyesnek tartunk. Ez a vonal egyaránt távol áll attól az elképzeléstől, amely szerint a proletariátus uj vandalizmust jelent vagy pedig olyan embereket, akik a semmiből alkotnak művészetet /ezt az elképzelést nem csupán ellenségeink vallják, hanem azok is, akik a dolgokat nem eléggé alaposan átgondolván a „baltszemléletesen - 5 -
