Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

A hős rehabilitálása

melyeknek menthetetlenül össze kellene ütközni, de minde­nekelőtt - a legszembetűnőbben és művészileg leghatásosab­ban Blažeknél - két vagy többféle, kitünően megfigyelt és megformált beszédmodort, mellyel a különböző generációk kifejezik gondolataikat, nézeteiket és amely a nézőben feltétlenül a korszerűség érzetét kelti. A komikus hatást tehát nemcsak a társadalmi valóság külön­féle drámai látásmódjaikból eredő feszültség okozhatja.de főként az irodalmi nyelv és a slang, a zsargon közötti el­lentét feszültsége, mely igen jól jellemez egy-eg7 figu­rát, például a huligánokat, akikről nem akarjuk rögtön el­árulni, hogy valójában pozitiv tényezők. Ez a zsargon ön­magában is igen szórakoztató és hitelesen, gazdagon tükrö­zi a "nyelvújító mozgalom" legfrissebb termékeit és a vál­tozásokat, melyeket mindennapi életünk produkál. A humor robbanóanyaga gyakran abban van, hogy in foro publico elő­ször hangzik el valami, amit eddig csak kevésbé szalonké­pes magánbeszélgetésekben hallottunk. Igen találóak, ex­presszivek és élethüek az ilyen "nyelvjárások”, melyek egyes Íróknál - mint Blažek - a fölényes nyelvismeret és bravúros szókincs eredménye. Ugyanakkor viszont lassan, fokozatosan segiti a drámai hős deheroizálását. A tervszerű deheroizálás prózairásunkban érte el a tető­fokát, forrásait jól ismerjük. Itt is nagy szerepet ját­szott egyebek közt a párbeszédek nyelvezete, az aktuális slang, főleg persze a fiatal szereplőknél. Szlovákiában egy sajátos helyzet folytán sokáig nem volt nagyváros és iparosítás, igy nem voltak meg a jassznyelv kialakulásának feltételei sem, ezért váratlan megjelenésén prózairásunk­ban erősen érződik az idegen, külső hatás. Drámai dialó­gusban, tehát társadalmi közösségben, fennhangon kimondva mind ez ideig nem jelentkezett. Csinéltsága és erőltetett— sége bizonyára túllépné a realizmus határait, még ha egyes- 76 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom