Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)
A Turandot herecegnő próbái
pedig lejött a tsrerbe, suitest húzott a rivalda elé és agy helyezkedett «1 rajta, mint egy hadvezér.- Zene! - vmaényelte. A keringd alafi dali sasira a azinészak felemelték a sx tape dem szigora rendben sorakozó jelmezdarab jaikat, s ritmusban, sietség nélkül kezdték magukra ölteni őket. Vahtangov titokban elővette esőkéből nagy esüstóráját éa sags elé tette as asztalra. A szí «padou "felöltöztek" & színészek és tál—ennyien egyezerre, libasorban, könnyedén a rivaldához futottak. Menny lesi pontosabb, ritmisnaabb volt az epizód, mint először, a tükröknél végzett gyakorlatok előtt! Bárom pere! - sóhajtott fal halkan Vahtangov, az asztalom fekvő órára pillantva. - Se mindegyik Bölcsnek van szakálla!- Vissza! Levetni Mindent ! - vezényelte közben Szimonov. A színészek engedelmesen megfordultak és az iménti könnyed mozdulatokkal visszaszaladtak a seiapadtérre, levették a "kínai" járulékokat és lábuk mellé helyezték 5- ket. S a keringő újból megszólalt!- Újra, tempósan! — hallottak mag Bobén hangját. - Maestro, allegro vivo! A keringő vidámabban, derűsebben csengett... A színészek megismételték az átöltözés szertartását.- Két és fél perc! - állapította meg elégedetten Vahtangov.- És még egyszer! — vezényelt energikusan Buben Szimonov. - Tempo majore! - És a színészek, akik maguk is tudatában voltak a gyakorlat fontosságának, ellenvetés nélkül teljesítették utasításait.- És most még egyszer, de most ne csapén öltözködjetek, hanem minden darabbal, sapkával, karddal végezzetek ritmikus mozgást a levegőben,mielőtt felvennétek őket.Imit -- 91 -
