Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

Ui úgy éreztük, hogy Orocsko, akit mi, a színház fiataljai nem egyszer láttunk az Elektrában és akinek temperamentuma és művészi tudása mindig magával ragadott bennünket, ma is kitűnően játszott.

És hirtelen felhangzott a "Stop"!.- Ez minden, amit a nézőknek nyújtani tud,Aszja?^* - kérdezte a beállott csendben Vahtangov.- Megpróbálom még egyszer elkezdeni a jelenetet, Jevgenyij Bogratyionovics - indítványozta felelet helyett Orocsko.- Tessék!

A jelenetet Zelima eltávozásától kezdték. És mi újra úgy véltük, hogy nem is lehetne jobban játszani, mint arhogy Anna Alekszejeva játssza.

És újra a "Stop"!.- Ez a temperamentumának felső határa? - hangzott fel a baljós kérdés Vahtangov ismert, szenvedélytelen stílusában.

A színésznő hallgatott. Feszült csend uralkodott.- Tehát: igen! - állapította meg Vahtangov, mintegy összegezve a helyzetet. - Igen! - ismételte meg. - Tehát társulatunknak nincsen tragikus színésznője. Mondom: tragikus! Nem, csupán kedves drámai színésznő - hangsúlyozta Vahtangov. - Uit tegyünk hát!Le kell mondani az■ötletünkről! Ebhez a kis meséhez nem elég a humor, a rendezői ötletesség, a lirai Turandot hercegnő és az édes-szép herceg. Ebből savanyucukor lesz, nem pedig tragikomédia! Ha nincsen Adelma - nincsen alapja a darabnak! Befejezettnek nyilvánítom a Turandot hercegnő próbáit. Kudarcot vallottunk. Holnap elmondom Konsztantyin Szergejevicsnek és Vlagyimir Ivanovicsnak.-----17------'•Vahtangov a régebbi növendékeket - a színház megalapítóit, szinte kivétel nélkül keresztnevükön szólította.- 76 -