Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)
A Turandot herecegnő próbái
- Természetesen: egy perces kakofóniáét kell teremtenie.- És mit mondjunk a szereplőknek?- Kiment az eszük! Egy szót sem! Körretiénül kell reagálniuk. Hiszen éppen arról van szó, hogy ma teremtsük meg előre az ijedtségnek, a pániknak partitúráját, hanem csalogassuk elő közvetlenül ezeket az elemeket és e szereplők reagálását. Vahtangov minden utasítását végrehajtották. A terem ben nem tudtak róluk, de látták, hogy Vahtangov sugdolódzott a rendezőkkel és azok elhagyták a színpadot; látták, hogy Kotlubaj maga köré gyűjtötte a rabszolgákat és valamit magyarázott nekik. Mint a szcenikai részleg vezetőjét és a rendezőséghez tartozó személyt, engem is beavattak Vahtangov elgondolásába.- Most pedig húzzák össze a függönyt és kezdjék mag a jelenetet. Megállás nélkül végigmegyünk rajta - hunyorított cinkosan a rendezők felé. - lássuk, hogyan készítették elő. A föggöny szétnyílt és újra láthattuk az előbbi diszletet. A színpadon éjszakai csend honolt. Brigella furcsán köhécselt őrhelyén és óvatosan megkopogtatta a falat.- Mi történt? - ijedt fel pániagán Kalaf.- Szinte semmi, kedves ismeretlen - felelte a legudvariasabban Brigella. - Csak figyelmeztetni akartam arra, hogy ne féljen a lidércéktől.- A lidércéktől? — kérdezte vissza Kalaf.- Nem, ne aggódjék, itt nincs helyük... Brigella még jóformán be sem fejezte szavait, amikor a színpadon nagyon valószínűtlen dolog ment végbe. Elképzelhetetlenül kakofónikus akkord zendült fel teljes erővel a díszletek mögé rejtett zenekar felől. A színpad zugaiból rabszolgák ugrottak elő és fantasztikus szerszámokkal — serpenyőkkel, palacsintasütőkkel, csengőkkel felfegyverez— 70 -
