Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)
A Turandot herecegnő próbái
Uramisten, micsoda szörnyűség, hogy néhány évi közös munka után feltegyék nekem a kérdést: mi az alkotói közérzet és h o n n é t vegyük! Vahtangov olyan haragos volt, amilyennek ritkán láttuk.- Talán azért jött hozzám, hogy megtanulja, hogyan lehet könnyebben füstölt heringhez jutni, amit jegyre mérnek a HyikolszkLj utca sarkán? Vagy hogy félüveg lekvárra tegyen szert? Kedves fiatal emberek, menjenek, siessenek, hogy mielőbb hozzájussanak a füstölt heringhez és a lekvárhoz! Mert ezekről tudják, hogy mi fán teremnek és hol lehet őket kapni. De szabaditsák meg a színházat jelenlétüktől! Most, rögtön! Az, aki három évi közös munka után ilyen kérdést tett fel, álljon fel és menjen ki a teremből. Én hátat fordítok, hogy ne is tudjam, kicsoda. De nem akarok ma együtt lenni vele... ebben a színházban, ebben a teremben! És Vahtangov tüntetőén hátat fordított. Nem volt mit tenni. A kérdés feltevője felállt és elhagyta a termet.Tapasztalatból tudtuk, hogy ilyen esetben hiábavaló lett volna, ha magyarázkodni próbálunk vagy védelmünkbe vesszük társunkat. Azonkívül Vahtangovnak kétségtelenül igaza volt. ót magát mindig alkotói közérzetben láttuk. Betegen, kimerültén érkezett,esetleg nagyon komoly oka volt a levertségre, de ahogy a próba megkezdődött, egy pillanat alatt megváltozott! így történt ma is. Bármilyen halkan ment is ki a "bűnös", Vahtangov meghallotta a csukódó ajtó zaját és azonnal a szinpad felé fordult. — Most pedig munkához! - kiáltott fel. - Vegyük elő gyorsan, vidáman, könnyedén Kudrjavcev helyzetgyakorlatának témáját! A hippodrom megnyílt! A mi négy figuránk - négy díjnyertes versenyparipa. Szaladjanak körbe és mikor- 66 -
