Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)
Befejezés
Ezt nem azért említem fel, hogy halmozzam a dicsérő szavakat mesteremről, hanem azért, mert túl leegyszerűsítve Járnak el azok, akik elválasztják a mester életét és munkásságát tanítványai életétől. Gyakran hallhatjuk a következő szavakat: "Hogyan itélhetnénk meg Vahtangovot, amikor oly keveset tett - öt-hat előadást rendezett csupán! Ha most is élne,akkor megláthatnánk, tehetséges-e?" Miért nem láthatjuk meg? Hézzük az utóbbi évek előadásait: A Jegor Bulicsovot és a Puskás embert, a Naplemente előttet. a Pilumena Marturanot. Aljősin fiatal szovjet drámairó Egyedül cimü darabját - mindezeken az előadásokon átsüt Vahtangov viharos temperamentuma, kereső szelleme. Végül pedig, ha a szünetekben végigmegyünk a színház széles folyosóin és előcsarnokán, felelevenedik szemünk előtt a színház története a díszlettervezők vázlatait, a színészek fényképét, a rendezők beállításait ábrázoló képekből.Itt vannak a nagysikerű előadások képei és itt vannak azok is, amelyeket keményen, de néha igen Jogosan bíráltak. A színház egész története bizonyitéka annak, hogy Vahtangov hagyományai immár három évtizede elevenül élnek. E hagyományok világosan megmutatkoznak abban a bátorságban, ahogy a vahtangovisták művészi Útjukat «pitik, az érzelmek hitelességében és a gondolatok mélységében, abban a tiszta és világos formában,abban a művészi ötletgazdagságban,amely a Vahtangov Szinház legjobb előadásainak jellemzője, Végül pedig abban az aktivitásban, amellyel a Vahtangov Szinház a szocialista realista művészet további fejlesztésében résztvesz. A tanitó tanítványaiban éli 135 -
