Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Áttérünk a rendezésre

- Szinte vétek egy ilyen mintaszerű színházi gazdaságot feldúlni - mondotta Vahtangov, Nyikolaj Pavlovics Janovszkij bánatos arcára pillantva. — De mit tegyünk, a nézők érdeke az első. Gyerünk, nézzük meg, hol helyezhetjük el magát.- Jevgenyij Bogratyionovics - szólalt meg Janovszkij. — Ne nyugtalankodjék emiatt, találok magamnak helyet. Amig itt a ruhatár kérdéseit vitatták meg, már gondolatban kerestem magamnak táborhelyet. Van egy konyha, amelyet nem használunk és egy hátsólépcső, amely a padlásra vezet. Néhány fölösleges dolgot már úgyis leraktam ott.- Szivesen hiszek magának, ha ezt ajánlja, Nyikolaj Pavlovics. Helyezkedjék úgy el, ahogy jónak tartja. A Stúdió segitséget nyújt magának, amiben csak tud. A műhelyek megszervezését, még a mi szerény körülményeink között is, szintén a rendező egyik legfontosabb kötelességének tartom. Kitűnő jegyet Írok be magának a naplómba. Egyébként, hogy áll a dolog a naplókkal? Gyerünk csak át az előcsarnokba, nézzük meg a feljegyzéseiket.

Előcsarnoknak azt az igen kis szobát neveztük, amely az előszoba másik oldaláról nyílott. A szobában széntüzelésű kályha állt, amely három helyiséget fűtött és ezért mindig be volt gyújtva. A kályha mellett karosszék állt Jevgenyij Bogratyionovics számára ps néhány egyszerű szék egy kis, négyszögletes asztal körül, a szoba másik sarkában. Ez alkalommal Vahtangov az asztalra ült, mi pedig köréje gyűltünk.- Rakják ki az asztalra a naplóikat - mondotta.

Izgatottan nyújtottuk át füzeteinket. Egyikünk sem

tudta, hogyan kell „rendezői naplót" vezetni.

Jevgenyij Bogratyionovics átfutotta Janovszkij naplóját, majd az enyémet s Szimonov jegyzeteinél kötött ki.- Gorcsakov N. M. /„En. Em.'*!/ naplója túlzottan érzelmes - mondotta. Janovszkij feljegyzései kissé jellegte-90