Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Az első órák

dulára már nem volt szükségem. „Székét elégetem a kandallóban" - gondoltam, ás már kész Is a cselekvés - Ilyesmi történik az Égő levelek című színdarabban is! Gyorsan kipróbálom, hogyan csináljam, amíg Vahtangov nem figyel ide!

Kezembe vettem az egyik papirdarabkát és a „láng" fölé tartottam. Lángra is lobbant... elégett. A fölösleges cédulát kiengedtem a kezemből, az lassan lelibegett a tűzbe. Az első papirszeletkét követte a második, a harmadik. Egyikük valóban levél volt, méghozzá intim tartalmú. Nem minden öröm nélkül vettem a kezembe. Talán ne égessem el? Nem, ami elmúlt - elmúlt! A levél is a többiek sorsára jutott.

Hirtelen suttogást hallottam a spanyolfal mögül: „Kolja, ne figyelj rám. Ne mutasd, hogy hallasz..." Legnagyobb meglepetésemre felismertem Vologya Kancel^" hangját. Miért bujt a spanyolfal mögé? Hogyan jutott oda? Miért hagyta el helyét? Ezek a kérdések kavarogtak fejemben, de kérése szerint folytattam tevékenységemet, s úgy tettem, mintha nem hallottam volna meg Kancel suttogását.- Miért jöttél ide? - kérdezte» szinte hangtalanul, ajkaimat alig mozgatva, s ugyanakkor rendkívüli érdeklődéssel tanulmányoztam a kezemben lévő papirdarabkát.- Yahtangov küldött, hogy valami váratlan meglepetést okozzak neked, de semmi nem jut az eszembe... Beszélgessünk valamiről.- De hiszen rám se néz!... Meg sem kezdtem még a helyz. ^gyakorlatot.- Hol rád néz, hol nem. Arról mesél, hogyan próbált Sztanyiszlavszkijjal együtt a Mozart és Salleriben és közbe-közbe félszemmel idesandit.- Érdekeseket mond?- De még mennyire! Képzeld, Sztanyiszlavszkij meg^’Vlagyimir Szemjonovics Kancel. rendező, számos moszkvai és más városban tartott előadás rendezője.- 1? -