Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)

A játék

formálásával és mozdulataival; építsen fel hibrid struktúrát /például egy színésznő, aki egyszerre titkárnő, Írógép és telefon: az egyik keze mint mikrofon, a lába mint billentyűzet, a hasa mint telefontárcsa és közben, testének többi része kacérkodik az irodafőnökkel/.

Most pedig leírjuk a művész-játék alapelemeit.

Szinpadl alakok interpretálása elsősorban hang- és fizikai hatásokkal

A hatás: a színész szándékainak^* /vágyainak, szenvedélyeinek, gondolatainak, lelkiállapotainak, feltárandó cselekvéseinek/ konkretizálása, fizikai cselekvés - gimnasztika, akrobatika, pantomimika - és hangi cselekvés - a hang művészi inkantálása, ismert hangokkal való asszociációk - utján. Hogy a hatás szuggesztiv legyen, transzban kell megvalósítani /belső energiák koncentrálása és mozgósítása/, és ha be akarja tölteni közvetítő funkcióját, legyen valamiféle - a nézőkben gyakran tudat alatt gyökerező asszociációkat felkeltő - jeladás.

Az Akropollszban például Ézsaunak van egy rövid monológja, himnusz a vadász szabad életéhez. Az előadásban Ézsau, az egyik fogoly ráveti magát a drótokra és fennakad rajtuk /a tábor elektromos drótsövénye/. Szimultán módon, melodikus inkantációk által és az azt megszakító érdes és gutturális lélegzetvétellel, fejezi ki ezt a himnuszt a szabadsághoz. A himnusz három különböző helyén veti rá magát a drótokra és teste, akrobatikus pózokban elformátlanodva, görcsben vonaglik /elektromos áramtól sújtva/. A helyváltoztatást egyik helyről a másikra könnyed, gimnasztikus lépésekkel oldja meg. Ezt nem a hatás kedvéért teszi, hanem technikai szükségszerűségből, hogy felkelthesse a későbbi hatásokat.

1*Szándék nélkül nincs hatás.- 75 -