Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)

II. Énnek lenni vagy nem énnek lenni

1- 27 -II

ÉNNEK LENNI VAGY NEM ÉNNEK LENNI •Jegyzetek a "Módszeréhez

ügy látszik, a Módszer egyre jobban terjed Angliában, Már rászolgált a vastagbetüs szedéare.Angliába látogató fiatalabb korosztálybeli amerikai sztárokat megérkezésük után meginterjúvolnak a kérdésről; kétségtelen, bár meghatározatlan dicsfény lengi körül őket - vagy talán csak az interjuvolók nem akarják meghatározni, ragaszkodva ahhoz az elképzeléshez, hogy bár ez az uj fajta szinjátszási mód a Lódszerből származik, megvitatása mégis maradjon meg misztikumnak? Bizonyos, hogy a terminológiát Angliában meglehetősen zavarosan használják. Egy vezető balett-kritikus, miközben sajnálkozását fejezte ki férfitdacosainak állítólag nem kielégítő arcjátéka fölött, megkockáztatta azt a kijelentést,hogy egy tanfolyam a "Módszer"-bői segítségükre lehetne. Még a Times is alig néhány hónapja főcímben harsogta: Angol szinéssképzés a Módszer szerint. Nem arra akarok célozni, mintha a Times ritkán közölne többé-kevésbé érdekes cikkeket modern művészeti irányzatokról; nekem az a tény okozott enyhe meglepetést, hogy a "Módszerére idézőjel nélkül hivatkozott, egyszerűen csak Így említve: a Módszer. Milyen sokat mondó kitüntetés, gondoltam magamban.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Módszer előbb-utóbb megveti lábát nálunk, bár Angliáról lévén szó, hozzá kell tennem, hogy ez inkább utóbb lesz, mint előbb. Tény az, hogy terjedni kezd, mégpedig erősen. Most már csak az a kérdés: kinek a Módszere? Mert amint a Times cikkírója is hangsúlyozta, a cikk határain belül meglehetős pontossággal és csak alig érzékelhető kétértelműséggel: nemcsak egy Módszer ismeretes.

Ez igy is van. Itt van persze a kútfő: Sztanyiszlavszklj módszere, amely főképpen a színésznek önmagán való