Barrault, Jean-Louis: Egy színházi ember naplója - Korszerű színház 71. (Budapest, 1964)
II. Egy nap a színházban
- 16 -lals "Ide kérek egy függőleges lécet." Azután, mint az ugróiskola nevű játékhoz készülő gyerekek, újra előszedi a krétáját és egy vonalat húz a padlóra: "Ide egy másik lécet ; kérem a mérőszalagot." Valamit lemérj a többiek úgy követik szemükkel, mint egy varázslót. A mágikusnak tetsző műveletbe most bekapcsolódik a kalapácsütések ritmikus aláfestése. Időnként visszatérnek a maketthez. A lécek megjelennek, némelyik felegyenesedik, mások a földön hevernek. Létrát hcznakj aztán egy másikat. Hosszú kötélcsomók tekerednek szét ktgyókfcéntj a résztvevők építenek valamit, de az építmény törékenysége valósággal Ijesztő. Nem munka ez, hanem törvetés. Különös, furcsa csapda: arra szolgál, hogy megfogja a darabot. És fokonként kibontakozik egy bizarr építészeti csontváz. A zslnórpadlásról ledobnak két kötelet, majd keresztben hozzájuk erősítenek egy újabb lécet. "A köteleket kérem feljebb huzni; majd szólok, ha elég." És egyszerre csak valamennyi vezető műszaki a hídon át á nézőtérre robog, néhányan csak úgy átugorják a rivaldát, mintha hirtelen elhatározással valami várostromhoz látnának. Az ember azt hinné: az ország sorsa forog kockán. Mintha élet-halál mulca ezen a lécen, amely hol jobbra, hol balra lmbolyog, akár egy lndlszponált hegymászó. Mindenki összehúzza a szemét. Egyesek a nézőtér baloldalán állnak, mások jobboldalt, a többiek a középső folyosón. A léc emelkedik. "Állj! nem, nem a jobboldali kötelet, hanem a baloldalit. A balt kissé lejjebb. Jó! A jobbot még feljebb, tovább, tovább! Elég! Nem, ez már 90k, 8 jobboldalit lejjebb. Szóljon fel valaki: jobboldalit lejjebb." És egyszerre csak a zslnórpadlásról egy hihetetlenül vastag hang: "Jó, jó, nem vagyunk süketek!" "Állj!" Nagy csend lesz. A férfi és a díszlettervező egymáshoz lép. Mintha a munka eljutott volna valamilyen állomáshoz. Mindenki vár. Vajon mit eustoroghat ott egymás fülébe az a két ember? Semai kétség: valami újabb manővert forralnak.