Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)
Küzdjünk a szilárd, baráti kollektíváért
- 80 -Az ilyen egybeforrott, fiatal, energikus, életképes kollektíva fontos szerephez jut a színházban. Ha a fiatal erők jó szelleműek és jól szervezettek, nagy hasznot hozhatnak a közös ügynek, belülről erősitik és támasztják alá az együttest. Magyarázatra szorul-e, hogy a helytelen irányba terelt ifjú energia annál károsabb és veszélyesebb, minél fiatalabb és erőteljesebb? Az ifjú embernek figyelmesnek, tapintatosnak kell lennie társaival, segitenie kell hibáik kijavításában és a jó, alkotói szellem megteremtésében, meleg rokonszenwel kell fordulnia kollégái és a közös ügy felé. Fiatalságunk szálljon harcba a művészet megrontóival. Különösen sok veszélyt rejt a gáncsoskodás, amely pletykálkodáshoz, perpatvarokhoz, intrikákhoz vezet, árt a fegyelemnek és magának a művészetnek is. A kollektíva tagjai fogadják őszinte szívvel a helyes bírálatot és önbirálatot. A mi művészetünkben ártalmas a koraérettség. Ismeretes, hogy a sziniiskolákban csak az első két évben tanitják a színészi játék technikáját. A harmadik évben az ifjúság már eredményekre, játékra, sikerre törekszik, sőt sokszor megpihen babérain. Ebben az időszakban kedvelt következtetése az, hogy a művészetben a legfontosabb a lelkesültség, a tehetség, nem pedig a tudás. Milyen sok embert tett tönkre ez a mese! Vezesse az ifjúságot egy másik, kemény szabály, amely szerint a tehetség kitartó, vesződséges munka nélkül nem ®Syéb, mint szép csecsebecse. Hogy ezt elkerüljétek, neveljétek magatokat, fiatal barátaim, türelmes munkára, s végezzétek e munkát tudatosan és örömmel. És soha ne nyugtalankodjatok, ha valami nem sikerül tökéletesen; gondoljatok arra, hogy a művészetben kimerithetetlenek a tökéletesedés lehetőségei.