Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

VI. A hatalmas színház

Bem igyekezhetett a krakkói szinház bemutatni egy olyan, véleménye szerint, szinpadra nem alkalmas müvet sem, mint a Proteszilasz és Laodamia. Ez az egyfelvonásos egész korszakokat ölel fel, inkább monodráma, mintsem dráma, mert lényegileg egyetlen reális személy szerepel benne, a többi mind látomás, mint valami kinai árnyjáték egy megvilágított függönyön; több benne a pantomim, mint a szöveg és ismét kórus, ismét zenei elkalandozások... Ha nem érkezik oda Modrzejewska, aki el akarta játszani Laodamia parádés szerepét, akkor ezt a drámát sose láttuk volna színpadon. Pedig mindez már a Lakodalom után, a szinház nagy kasszagyőzelme és Wyspianskinak a Wawel-tövi Athén^* bürokráciája felett aratott diadala után tör­tént, amikor az ilyen különcség már nem is igen jelentett kockázatot! Az előadás festészeti elemeire magának Wyspianskinak volt gondja. Meg is látszott rajtuk a keze nyoma, különösen a díszletek elrendezését és néhány jel­mez megtervezését illetően. Ámde ezúttal is mindenen a ráhibázás démona - szinházaink védőszelleme - uralkodott. Az előadás egy jelentéktelen részében nem ragadta meg azokat a varázslatos szinpadi lehetőségeket, amelyeket a dráma partitúrája sugall. Igen; partitúrája és nem a szö­vege, hiszen Wyspiaiuki a meiningeniektől függetlenül, akikről bizonyára semmit sem tudott, s egy évtizeddel 1*7 ' 18 Craig, tíeinhardt, Appia, '* Puchs * és a szinházreform más gyakorlati meg elméleti képviselői előtt drámájának szövegkönyvét a legrészletesebb diszlet- és jelmezterve­zési utasításokkal látta el, elgondolta minden jelenet megvilágitását és alakjainak mozgását, kissé nagyobb * 1 ‘Krakkó a tudományok és művészetek városaként volt ismeretes. 1^,Adolphe Appia (1862-1928) svájci szimbolista ren­dező. Georg Fuchs (sz. 1886) német rendező, az inqoresz­­szionista müncheni Művész Szinház egyik alapitója. 18 88 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom