Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

IV. A burzsoá színház csődje

A zenés színházak amerikanizálódása, kezdetben a régi repertoárnak a tempóhoz alkalmazkodó stilizálásában nyilvánult meg, később pedig abban, hogy szövegkönyvül városi témákat választottak, a korszerűséget emelték piedesztálra és lelkesedtek a gépi technikáért. Ebbe a kategóriába tartozik Krenek * Jonnv spielt auf és pn OQ Rathaus '* Az utolsó Pierrot cimü darabja. Hindemith * valami zenei riportfélével próbálkozik. Az utóbbi idők szinházi muzsikájában sajátos helyet foglal, el Kurt 29 Weill és szövegkönyvirója, Brecht. Megpróbálják feltá­masztani az operát, mégpedig úgy, hogy érdekes és hatásos tartalommal töltik meg, a zenét szorosan belefonják a mondott szövegbe, nem vetik meg a dzsesszt s az egyébként szörnyen banálisnak tűnő gassenhauereket sem, amelyek az ő egyszerű feldolgozásukban valami olyan elbűvölő bájt kapnak, mint Mozart Varázsfuvolá.iában a bécsi polkák. A komoly német színikritikusok véleménye szerint a Koldusopera és a Mahagonny fordulatot jelentenek a modem zenés színpad fejlődésében. S ezzel ki is merítettük a kérdést. Az amerikanizá­lás végét járja. Végét járja a szédítő tempó és a jelen pillanat boldog mámora is. beállt az, amire számítani lehetett: a tempó túltermelésre, a racionalizálás a fo­gyasztási piacok hallatlan összezsugorodására és munka­­nélküliségre vezetett, az elnyomórodás egyre szélesebb néptömegeket sújt. Világválság. Egyesek véleménye szerint átmeneti jelenség, s ha elérte maximális feszültségét, majd engedni fog és egy huzamos gazdasági egyensúlynak "5S-----------­Ernst Krenek (sz. 1900) osztrák zeneszerző. 27’Karol Rathaus (sz. 1895) osztrák zeneszerző. 28 'Paul Hindemith (sz. 1895) német zeneszerző. ^*Kurt Weill (I9OO-I95O) német zeneszerző.- 62 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom