Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

IV. A burzsoá színház csődje

a racionalizálás harapófogója szorongatott. Minden tekin­tet az Amerikai Agyasait Államok paradicsomi jelenségére szegeződött. Minden amerikanizálódik. Nemcsak a nagyipar és a bankok, hanem a mindennapos élet is - a közlekedés, a sajtó, a mozi, a bárok, a reklí'm és a music-hallok se­gítségével. A "tempó" szó, amellyel az amerikai tőke ki­szolgálói a munkában meghajszolják rabszolgáik tömegét, valóságos átkává lesz az egész technikai és kulturális termelésnek. A tempó rövidséget kiván. A tempó nem tűri a diszitőelemeket. A tempó a maximumig fokozott céltudatos­ság, takarékosság és haszon. A tempó a mai nap, a földke­rekség, mi magunk vagyunk a tempó. A tempó a konkrétot jelenti. Ilyen szellemben amerikanizálódott mindenekelőtt az épitészet, amely a technológia nyomán szakitott min­dennemű dekorativ elemmel és szentimentális stilizálás­sal, az utilitarizmus elvei szerint emelt épületeket - nem külső hatáskeltés végett, hanem szigorúan a terv és a cél logikája szerint, úgy ahogy ez a mozdonyok, re­pülőgépek és automobilok gyártásánál is történt, iüs mi derült ki? Hogy azok a modern, hagyománymentes, nem esztétikus és alapvetően hasznos iparcikkek uj szépséget sugároznak, sokkal erőteljesebbet, mint amilyennel az ódonságoknak többé-kevésbé hii másolatai ékeskedtek. Befolyást gyakorol az amerikanizálás a dekorativ festészetre és az egész művészeti kelléktárra is. A sok­színű kompozíciók teljesen eltűnnek, helyüket a zománc­festék csillogó szinei foglalják el; Le Corbusier16* azt tanácsolja, hogy a képeket elzárt szekrényekben kell őrizni, mert magukba szivják a port - helyükbe a foto­­montázsnak kell lépnie. A fotomontázs számára óriási le­hetőségek kínálkoznak s már félreállitotta a művészek 6*Le Corbusier (valódi nevén: Charles Edouard Jeanneret) (sz. 1887) svájci születésű francia építőművész, a funkcionális irányzat fő képvise­lője.- 57 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom