Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

azt tenni, amit tennie kellene - ebben az esetben az értékelésből a megmagyarázni alkalmazkodás és ráhatás következik, vagy pedig nem ért meg valamit, amit meg kellene értenie és ezért zavarja a cselekvőt cselekvésében - ilyenkor az értékelés eredménye a megszabadulni alkalmazkodás és ráhatás lesz.

A megmagyarázni alkalmazkodás, bármilyen furcsának tűnik is első pillanatban, alulról alkalmazkodás. A magyarázónak arra van szüksége, hogy a partner lássa, megfeszítette minden gondolkodási képességét; ilyenkor a magyarázó a segitő funkcióját vállalja magára egy olyan dologban, amelyet csak maga a partner hajthat végre; mintegy kiszolgálja a partner gondolkodási folyamatát. Ezt a szerepet azért vállalja magára a nagyarázó,mert életre-halálra fontosnak tartja, hogy a partner gondolatainak folyamata meghatározott irányba haladjon. Az alulról alkalmazkodás jellegét ez a kiszolgáló-segitő pozició határozza meg.

Azt jelenti-e ez, hogy megmagyarázni csak alulról alkalmazkodva lehet? Szó sincs róla. A felülről vagy egyenlő helyzetből megadott magyarázat azonban csak bonyolult szóbeli cselekvés lehet, amelynek körébe beletartozik a megmagyarázni egyszerű szóbeli cselekvés is. A tanár például előadása közben csak széles értelemben véve "magyaráz" (előadói munkája általános tartalmának megfelelően). Gyakorlatilag nem annyira a hallgatók gondolkodását célozza meg, mint inkább képzeletüket,emlékezetüket és érzéseiket. Előadás közben nyilván gyakrabban és elsősoi’ban a felső alkalmazkodást választja a hallgatókkal szemben, minthogy az a véleménye, hogy a hallgatóknak inkább érdekük megérteni az előadásban kifejtett anyagot, mint neki, hogy megértsék.

Csehov igy fejti ki az Unalmas történet hősének, Byikoiaj Sztyepanovics professzornak szavaival az előadó művészetét:

44 -