Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
tásba kellene vennie. Miért? Talán azért, mert nem tud arról, amire figyelmeztetni kell, de hátha tud róla,csak nem akarja figyelembe venni,mert birtokában van valaminek, aminek a figyelmezteti nincs? Innen származik a figyelmeztető bizonyos kétsége abban a jogában, hogy felüj. legyen és ezért függ bizonyos mértékig partnerétől. A fjgyelmeztetésnek eléggé világos példája Knurov viselkedése Ogudalovával való jelenetében, amelyre már utaltunk. Ez a példa már abban a vonatkozásban is tanulságos, hogy Knurov általában (és főleg társadalmi helyzetét tekintve) természetesen nem függ Ogudalovától. Éppen ellenkezőleg, Ogudalova függ Knurovtól.Knurov csak annyiban függ az adott helyzetben a nőtől, hogy óvatosnak kell lennie, mert fél, hogy kiszivárognak tervei és tudja, hogy milyen nehéz megvalósítania elgondolásait. Függése olyan, mint a vadász függése a zsákmánytól, a macskáé az egértől. Ezt a függést az a vágy hozza létre, hogy meg akar szerezni valamit, ami kicsúszhat a markából. A partnertől való függésnek éppen ez a fajtája inditja arra ebben a jelenetben Knurovot, hogy figyelmeztesse Ogudalovát; szóbeli cselekvése mégsem tiszta figyelmeztetés - megmutatkozik, hogy hozzászokott a felülről alkalmazkodáshoz. Általában igy zajlik le a figyelmeztetni ráhatás, amikor például a főnők figyelmezteti alárendeltjét. A figyelmeztetni alkalmazkodása bizonyos óvatosságot, védekező álláspontot rejt magában:a figyelmeztetés a partner képzeletét kellemetlen irányba tereli, és a figyelmeztetőnek fel kell készülnie a partner tiltakozására, ellenállására. Nem arra készül, hogy kiélvezze a hatást, mint a meglepni alkalmazkodásban, hanem arra, hogy továbbra is védelmezze álláspontját; azaz tovább kell működnie, cselekednie, hogy átalakitsa partnere tudatát. Ha a figyelmeztetni alkalmazkodásban rejlő "felülről" tendencia válik uralkodóvá, akkor az utána következő szóbeli ráhatás nem egyszerű figyelmeztetni szóbeli cse- 36 -
