Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

kölcsönöz, ha jó szinben van és jól táplált, mert a tömeg­nek az a véleménye, hogy aki önmagát nem tudja rendben tartani, az nem gondoskodhat megfelelően másokról".1®' Másfelől a buzditó testének fel kell arra készülnie, hogy segitse partnerét azonnal összeszedni magát, kiegye­nesedni, aktivizálódni, felvidámodni. Ez a buzditót közel viszi partneréhez. Végeredményben a bátoritó alkalmazkodá­sa alulról alkalmazkodás, de erős,többé-kevésbé felfedez­hető felfelé irányuló tendenciával. A korholónak nincs szüksége rá, hogy partnere felé húzódjék. Ellenkezőleg, azt várja, hogy szavai hatására mikor szólal meg végre a lelkiismeret partnerében; testé­nek ehhez a várakozáshoz kell alkalmazkodnia. Ez a szidás­hoz alkalmazkodást felülről alkalmazkodássá teszi. Másfe­lől azonban a szidáshoz alkalmazkodás nemcsak hogy nem tartalmaz vidámságot, hanem ellenkezőleg, van benne valami a partner iránti részvétből. A hibáztató mintegy magára veszi a partner lelkiismeretének funkcióját, ezért, jólle­het felülről alkalmazkodik,az ilyen alkalmazkodás határain belül mégis elkeseredett, súlyos; mintegy azt igyekszik demonstrálni partnerének, hogy viselkedése mennyire letöri őt. Innen ered a komolyság, az elengedett izomzat, a jel­legzetes fejingatás. Mindkét alkalmazkodás megköveteli, hogy egyenesen a partnerra nézzünk. A buzditó és a korholó nem határolja el magát partne­rétől, hanem mintegy egybeolvad vele. Nem helyezi szembe érdekeit a partner érdekeivel, ellenkezőleg, a partner ér­dekeiből indul ki, magára veszi a partner érdekei védelmé­nek gondját. ' Hippokratész: Az orvosról, 1936. 96. o. (oroszul), (Hippokratész(i. e. 460-377) chioszi származású görög tudós, az orvostudomány atyja. Nem egy megállapitását ma is elismeri az orvostudomány, igy a vérmérsékle­tekről szóló elmélete lényegében egybevág Pavlov cso­portosításával . )- 30 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom