Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

VII. Átlényegülés

Miért lehetséges ilyen kérdés csupán a színházművé­szet területén és miért nem vetik fel más művészetekben:a szépirodalomban, a festészetben, a zenében? Ennek oka egy­szerű: ha például az iró nem azt irta, amit kellett, nem úgy,ahogy kellett, akkor nyilván tökéletesen mindegy, hogy hány napig vagy óráig vagy évig készült irai és mennyi ideig irta; az a fontos, hogy elégtelenül ké­szült fel. Ugyanez vonatkozik a festőre is, az építészre is, a zeneszerzőre is - a közönség és a kritika joggal kívánhatja meg mindegyiküktől,hogy pontosan annyit gondol­kodjék (építse fel fejében az eredményt), amennyi ahhoz szükséges,hogy ez az eredmény jó legyen. A lángész villám­gyorsan gondolkodik,egy pillanat alatt megtalálja a helyes megoldást és senkinek nem jut eszébe, hogy arra kénysze­rítse: gondolkozzék tovább; a tehetségtelen eredménytele­nül gondolkozhat éveken, évtizedeken át. Ezért nyilván semmi gyakorlati értelme nincs, hogy ezekben a művészetek­ben az alkotó folyamatot az elgondolás és a megvalósítás különálló szakaszaira bontsuk fel, még kevésbé, hogy ezek hosszát szabályozzuk. Tökéletesen világos, hogy minden mű­vésznek kell gondolkodnia; akkor éa annyit, amikor és amennyit az általa megalkotandó mü kiván. Az alkotási folyamat különálló szakaszainak kérdése a színházművészetben azért merült fel, mert ez a művészet kollektiv művészet, és ami az egyéb művészetekben a művész tehetsége egyéni vonásainak kérdése, az a színházművészet­ben egy olyan együttesé, amelyen belül meg kell találni a kölcsönös megértést. Ezt a kérdést mindaddig nem tették fel,amig a szere­pek értékelését teljesen a színészek intuíciójára és művé­szi érzékére bízták.Ez a kérdés az "egységes akarat" előa­dásaival együtt, azaz "a rendező színházénak" (helyesebb lett volna a rendezői diktatúra színházának nevezni) meg­jelenésével vetődött fel. Az ilyen színházban & rendező dolgozószobájának csendjében csupán a makett társaságában alkotta meg az előadást.Ez volt az elgondolás kialakitásá­- 155 -I

Next

/
Oldalképek
Tartalom