Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

VII. Átlényegülés

Ezek a feltételek szorosan összefüggnek egymással. Például: mindenben, amit a drámairó a szinésznek nyújt, a szöveg minden szavában keresni a cselekvések logikáját. Amikor a szinész megállapítja, hogy a szereplő az adott pillanatban objektive mit cselekszik, ezzel megállapítja annak lényegét, ami ebben a pillanatban történik s egyidejűleg meghatározza e lényeg megtestesítésének eszközeit is. Ha a szinész kielégíti ezt a feltételt, akkor elgondolásaiban az eszme egységet alkot kifejezésének eszközeivel.

Hogy megtaláljuk a szerep anyagában a cselekvések logikáját, meg kell látni a darabban (a darabon keresztül éftre kell venni) a benne ábrázolt valóságos életet. Sztanyiszlavszkij ezt a feltételt "a darab és a szerep reális érzékelésének" nevezte.

A darabban láthatjuk az élet tükrözését ,de láthatjuk a tükrözött életet is. Az első látásmód a szinészt annak megjelenitésére ösztönzi, hogyan ábrázolta, hogyan fogta fel a szerző a valóságot. A második a szinész érdeklődését a szerző által kiválasztott valóságra irányitja, arra hivja fel figyelmét, hogy mit ábrázolt a szerző a darabban. Ha a szinész a szerep szövege alapján igyekszik megismerni a drámairó számára modellül szolgált valóságot, menetközben tisztázza önmaga számára a szerző nézőpontját, a "modell" megközelítésének módját. Ilyenkor világossá válik, hogy a szerep szövegében nincs benne mindaz,ami az "eredetiben" megtörtént, a hogy következésképpen a szinésznek feltétlenül ki kell töltenie a kihagyásokat, ki nem mondott gondolatokat.

Ha a szinész igy közelíti meg a szöveget, számos kérdés merül fel benne: hogyan "történt meg" a valóságban mindaz, amiről a darab süritve, ökonomikusán beszél; a szinész csak ekkor kezdi igazán értékelni és tanulmányozni a szerep szövegét; a szerep tanulmányozásába bekapcsolódik a szinész képzelete és a darab elemzése a szerző által ábrázolt valóság alkotó helyreállításának folyamatává változik- - 151 -