Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

II. fejezet: A cselekvés a színész művészetében

jelent, mint a legkülönbözőbb cselekvések egész tömegét végrehajtani; vendégségben lenni vagy vendégeket fogadni annyit jelent, mint különféle cselekvések százait végrehajtani.

Winden részletében megfigyelni, hogy ezek a cselekvések hogyan következnek egymás után, meglátni, hogy az adott pillanatban pontosan ez az ember konkrétan mit csinál, nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy az illető "általában" egy órán át "beszélgetett" vagy "beszédet hallgatott”.

Seregével lehetne felhozni ilyen példákat. Mind azt bizonyítják, hogy a cselekvés mindennapi, általános meghatározása eltér a szakmaitól, az előbbi általános, körülbelüli; az utóbbinak fontosnak, konkrétnak, megalapozottnak kell lennie. Az első rendszerint csak szubjektív, summázó általános benyomásokra támaszkodik, a második tudásra, pontos megfigyelésekre.

Milyen szinu a zongora? Azt mondjuk: "Fekete" - és valóban olyan. Milyen szinre van szüksége a festőnek, hogy vásznán zongorát ábrázoljon? Válasza ez lesz: az egész palettára (pontosan a fekete szin kivételével!), mert a festő pontosabban, finomabban, differenciáltabban látja a szint, mint mi.

A cselekvés szakmai birtoklása is azzal a képességgel kezdődik, hogy meg cud.iuk látni a cselekvéseket a környező életben, hogy meg tudjuk különböztetni őket és megértjük lefolyásukat, mz azonban csak a kezdet. Utána következik az a képesség, hogy tudatosan végrehajtsunk megadott cselekvéseket . amelyeket nem reális körülmények, hanem képzelt körülmények diktálták. Még magasabb rendű képesség, hogy alakot formáljunk belőlük, amely meghatározott tartalmat fejez ki. Ez azzal a képességgel függ össze, hogy ki tudjuk válogatni a cselekvéseket.

kiválogatni a szükséges cselekvéseket a lehetséges, tanulmányozott, elsajátított cselekvések közül annyit tesz, hogy megtaláljuk azokat, amelyek leginkább felelnek meg a- 59 -