Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Sztanyiszlavszkijnak ezt az útmutatását széleskörűen

14

és roppant gyümölcsözően használta fel Gyikij. * Alakításait az tette jellegzetessé, hogy kontraszthatással fejezte ki az alak meghatározó vonásit, lényegét.

5.

Az ember cselekedeteinek logikáját különböző oldalakról szemlélhetjük: fiziológiairól, mint reagálást a külső és belső izgalmakra; biológiairól, mint a szervezet harcának folyamatát a létezésért; pszichológiai, társadalmi, esztétikai, filozófiai-etikai, politikai oldalról.

ïeljesen világos, hogy bár ezek a cselekedetek logikájának más-más nézőpontból való, mégis különböző megközelitései a legszorosabban összefüggnek egymással. Mindegyikük mintegy magában foglalja az előzőt és ugyanazt a tárgyat a maga valamivel magasabb nézőpontjából vizsgálja.

A "cselekvés mesterének" lenni annyit jelent, hogy úgy épit.jük fel a cselekedetek egyéni logikáját, hogy Sztanyiszlavszkij meghatározásának megfelelően teljesíteni tudja társadalmi-nevelő szerepének nagy feladatát.

Ha ez igy van, akkor a cselekvés mesterének, a színésznek a cselekvések logikáját bármelyik oldalról meg kell tudnia közelíteni,minden oldalról fel kell tudnia dolgozni, a cselekvést mind nagyobb és nagyobb tartalmassággal kell megtöltenie. Ha a színész semmibe veszi a cselekedetek logikájának bármelyik oldalát, megkockáztatja, hogy megsérti az alak logikáját egészében vagy úgy épiti fel, hogy ez nem felel meg a nagy feladatnak.

Ha például ezek a cselekvések nem válaszok a külső ingerekre, akkor nem állhatják meg helyüket, nem lehetnek lo- 14

14. Gyikij. Alekszej (é899-1955) ismert szovjet szinész és rendező, a monumentális rendezés hive. 1910 óta a Művész Szinház tagja. Rendezéseiért és filmszerepeiért 5 Sztálin-dijat kapott.- 99 -