Craig, Gordon: Új színház felé - Korszerű színház 58. (Budapest, 1963)

A színház művészete - Első párbeszéd: Egy szakember és egy színházbajáró beszélgetése

vagy hiányosnak érezné, viszont sokan vannak, akik a darab egy előadását látván, szomorúan állapítják meg: "Nem, ez nem Shakespeare Hamletje," És ha semmi olyasmit nem lehet hozzáadni egy műalkotáshoz,amitől jobb lesz, akkor azt le­het mondani, hogy már "befejezett" - tökéletes. Hamlet be volt fejezve - tökéletes volt - mikor Shakespeare leírta az utolsó verssort és ha mi gesztust, színpadképet, jel­mezt vagy táncot akarnánk hozzáadni, ezzel arra utalnánk, hogy nem tökéletes és rászorul ezekre a pótlásokra. Néző Akkor ezzel azt akarja mondani, hogy a Hamletet soha sem volna szabad előadni? Rendező Mi oélja lenne, ha azt felelném, hogy "igen"? A Hamletet még jó ideig elő fogják adni és tolmácsolóinak kötelessége lesz, hogy legjobb erejükkel álljanak szolgálatára.De mint már mondtam, a színháznak nem szabad egyszer s mindenkorra valamilyen darabra támaszkodnia, amit előadhat, hanem idő­vel a saját művészetének műalkotásait kell majd bemutat­nia. Néző így hát a színház számára Írott darab nem teljes még, ami­kor könyvben megjelenik vagy felolvassák? Rendező ügy van - és a színpad deszkáin kivül mindig és mindenütt hiányérzetet kelt. Olvasva vagy hallva szükségszerűen ki­elégítetlenül hagy és müvészietlennek tűnik, mert cselek­vés, szín, vonal,valamint a mozgás és a színpadkép ritmusa nélkül befejezetlen.- 10 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom