Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)

A Piscator Színpad megszületése

64 A PISCATOR SZÍNPAD MEGSZÜLETÉSE A totális színház A szinházépitészet a legszorosabb kapcsolatban áll a mindenkori drámairodalom formájával, illetve a kettő köl­csönhatásban áll egymással. Drámairodalom és építészet a­­zonban együttesen korszakuk társadalmi formáiban gyöke­reznek. A korunkban uralkodó szinházforma még az abszolutiz­mus elavult formája - az udvari színház. Beosztásával - földszint, emeletek, páholyok és erkély - a feudalista társadalom rétegeződését tükrözi vissza. Ennek a formának abban a pillanatban ellentétbe kel­lett kerülnie a színház tulajdonképpeni feladataival, a­­mikor megváltozott a drámairodalom, illetve megváltoztak a társadalmi viszonyok. Amikor Walter Gropi­­u sszal^*együtt nekikezdtem a megváltozott viszonyoknak megfelelő szinházforma felvázolásához, ez nem egyszerűen technikai bővitési vagy kiegészítési szempontokból tör­tént,hanem a keresett formában egyszersmind bizonyos tár­sadalmi éB drámai viszonyok is kifejezésre jutottak. Maga prof. Gropius pontos tájékoztatást ad - jobban,mint ahogy én tenném - ennek a tervnek a jelentéséről és terjedelmé­ről. A terv sajnos csak terv maradt. 1 1. Walter Gropius /1883-/ építész Weimarban 1919-ben Bauhaus elne­vezéssel épitőraüvészeti stilus-iskolát alapit, amely 1925-ben Dessauba, 1932-ben Berlinbe költözik, majd 1933-ban feloszlat­ják, A Bauhaus célja: a szecesszióval szemben a legegyszerübb­­-legcélszerübb »minden mellékes, zavaró díszítést száműző "tisz­ta" forma megteremtése az építőművészet minden területén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom