Dürrenmatt, Friedrich: Színházi problémák - Korszerű színház 55. (Budapest, 1963)

- eçy milliót ad egy hulláért - sikerül felvillantani azt a társadalmi folyamatot, hogy miként alakult ki a modern kapitalizmusban ez a kollektiv felelőtienseg. Az ötlet mű­ködésbe hozza a modellt, s rajta keresztül láthatóvá válik a társadalom szerkezete is. Persze - mondjuk meg őszintén - az ötletek drama­turgiája sok salakot is hord magával.Dürrenmatt rádiójáté­kainak nagyrésze inkább csak Játékos ugrándozás, semmint elmélyült világfelfedezés. Darabjai között is találhatók ragyogó Íráskészséggel megirt felszínes müvek. /Ide sorol­nám a Mlaeisippl__ur házasságát, az Aaftyfll szállt leBabl­lonbant é'S a politikai gazdaságtan! igazságában vonzó,d* eszmeileg és művészileg megoldatlan V. Frankot./ Igazán Jó darabjai azok, ahol egy-egy alapötlet át tudja lelkesíteni az összes sziporka csillogását, s mindegyik mozzanatban az alapprobléma néz ránk. Székben az alapötlet hordja a mozzanatokat, a a kis poének a fő gondolatot táplálják. De miért kell bohócsapka a világ leleplezéséhez? Igaz-e, hogy nincsenek már^tragikus hősök?/Vö. 42. és köv. o./ Amit itt a világtörténelmi hősök irodalmonkivűliségé­­ről mond - az egyszerű tévedés. Ha Sztálin nem is lehet pl. tragikus hős /bár miért ne lehetne?/, e kor számos kisebb alakja még nagyonis az lehet. Azonban korunk tragé­­diaelleneaségének hangsúlyozásában mégis érzek valami i­­gazságot. Ha minden tétel nem is állja meg a helyét,mégis, kitapintható egy tendencia, amely a nagy tragédiák ellen dolgozik, s amely inkább a komédiának, vagy pontosabban a tragikomédiának kedvez. S ebbe a tendenciába Dürrenmatt egész sajátos zsilipeken kerül bele. Nézzük meg közelebb­ről ezt a kérdést. A múlt század dereka még a melodráma korszaka volt. Mesterien kidolgozott retorikus hatású,bombasztikus drámák születtek. A pièce bien faite sziporkázó technikával, ra­gyogó szcenikával, pattogó es szellemes replikákkal és rossz darabokkal lepte meg a színházat. Persze a hősök in­kább a hatás kedvéért mozogtak a szinen, s nem Jellemük vagy ezenvedélyük diktandójára cselekedtek,sorsuk fordulő­­-it is a hat ésszerűség szabta meg, de mindezt Jő technikai érzék irányította. E darabok Jól voltak sza-kesztve, mint ahogyan a detektivregónyekben is ezt élvezzük.Soribe, Sar­­dou.de még Victor Hugo is annak idején olyan drámát hozott forgalomba, mely a teátrálls hatás kedvéért eltekintette jellemtől, a lélekrajztól, az emberi konfliktustól. Szel­lemes volt és poentirozott. A tragédiák - melodrámák - ezért csak üresek ée bombasztikusak lehettek.A modern pol­gári életben a társadalmi problémákat inkább a kis tragé­diák, a kisebb, de fájó balesetek fejezik ki. S ezeket nem lehet a melodráma eszközeivel ábrázolni. Ha felnagyítjuk őket, óhatatlanul hazuggá válnak. /Gondoljunk Dumas Kamé­­lláa hölgyére./Nos. a ax. század indulásánál ezzsl a bom­­basztikue melodrámával birkózik meg a színház. Shaw az,- 8 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom