Dürrenmatt, Friedrich: Színházi problémák - Korszerű színház 55. (Budapest, 1963)

maturgiai magatartásmódok, fiktiv esztétikai alakzatok, amelyek ugyanazt Írhatják körül.Csupán a feltételek mások, amelyek között létrejönnek, és ezek a feltételek csupán kisebb részben keresendők a művészet területén.

1 tragédia előfeltétele a bűn, a gond, a mérték,az áttekintés és a felelősség. Századunk zűrzavarában, a fehér faj ez önpusztitásában nincsenek többé bűnösök és nincsenek felelősök sem. Senki sem tehet róla és senki sem akarta. Valóban, a folyamat bárki közreműködése nélkül megy a maga utján. Mindenkit magával ragad és aztán mindenki fennakad egy zátonyon. Túlságosan kollektiv módon vagyunk bűnösök, túlságosan kollektiv módon ágyazódunk apáink és űkapáink bűneibe. Már csupán az unokák unokái vagyunk. Ez a mi balszerencsénk, de nem bűnünk: bűn ma már csak mint egyéni teljesitmény, mint vallásos tett létezik. Hozzánk már csak a komédia tud közel férkőzni. A mi világunk éppúgy vezetett el a groteszkhez, mint az atombombához, amiként groteszkek Hieronymus Bosch^^ apokaliptikus képei is. A groteszk azonban csupán érzéki kifejezésmód, érzéki paradoxon, tudniillik egy alaktalan valami alakja, egy arcát vesztett világ arca és amiképpen, úgy látszik gondolkozásunk sem tud boldogulni a paradoxonok fogalma hiján, éppúgy a művészet sem, a mi egész világunk, amely csak azért létezik még, mert létezik az atombomba: a tőle való félelem élteti.

A tragédia azonban még mindig lehetséges akkor is, ha a tiszta tragédia már lehetetlen. A tragikumot a komédiából kiindulva tudjuk elérni, belőle tudjuk kifejteni, mint egy borzalmas pillanatot, egy feltáruló szakadékot, mint ahogy már Shakespeare-nél is sok tragédia voltaképpen komédia, amelyekben a tragikus hatás a komédiából emelkedik ki.

^-^Hieronymus Boech /kb. 1450-1516/, németalföldi festő; művészetét a realizmus és az apokaliptikus, torz és groteszk látomások sajátos vegyűlete jellemzi.

44 -