Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)
Borisz Kraszkovszkaja: Színészi önállóság
72 matában vált világosabbá, amikor felfedeztem a magam számára, hogy mit is jelent a mii "irodalmi elemzése"• Sztanyiszlavszkij összes müveinek V. kötetében, a Szinházmüvészeti feljegyzések cimü rövid fejezetben a következőket Írja az Irodalmi elemzés cim alatt: "Az Írót kell követni, az általa kitaposott utón, hogy ne csak megértsük, hanem át is éljük a költő szándékait és feladatait..." "Ha a színész megismeri a darab vagy a szerep szerkezetét és a művészi alkotómunka célját, akkor nem téved el a szerep tervének összeállításánál és az alkotás végső céljait illetően nem kerül nézeteltérésbe a szerzővel". Majd tovább: "...de az a legfontosabb, hogy a színész mindjárt észre tudja venni a darab magját, a darab idegszálait, amelyek a költő müvét táplálják, mozgatják és megadják hangját. Miután a szinész ezeket megismerte és tanulmányozta, mindjárt kezébe kapja a költő darabjának és alkotómunkásságának kulcsát és megfejtését ..." Ez nem annyit jelent, hogy egyszerűen bemagoltam Sztanyiszlavszkij rendezésének egyik fejezetéből egy kis részt és vakon megbíztam benne. Nem - saját szinészi kereséseim és kétségeim vezettek ezekhez a gondolatokhoz, maga az élet vezetett ide. Hogy érthetőbb legyen, miről is beszélek, röviden beszámolok magamról. A Kis Színház mellett működő Scsepkin Sziniiskolában tanultam. Olyan kiváló színészek voltak tanitóim, mint Cigankov, Gyikij, Dugyin. A sziniiskola befejezése után kerültem a Sztanyiszlavszkij Színházhoz és már tizenkét éve itt dolgozom. A sziniiskolában arra tanítottak, hogy SztanyiszlavEzkijt kövessem, mély életigazságra törekedjemja Sztanyiszlavszkij nevét viselő színházban is gyakran beszélünk az életigazságról és erőinkhez, lehetőségeinkhez képest követjük is.
