Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)
Alekszej Popov: Életünk ügye
112 Somm idézi például Sztanyiszlavszkij beszámolóját, amelyben elmondta, milyen sikertelenül próbált szerepeltetni a sötétség birodalma szereplőgárdájában egy igazi Tula-kormányzósági öregasszonyt.Eomm véleménye szerint Sztanyiszlavezkij megtorpant a realizmus előtt. Sztanyiszlavszkij azonban más következtetésre jut: A sötétség birodalmában rájött, hogy milyen ártalmas a naturalizmus és mennyire összeférhetetlen a művészettel. A filmművészet nem boldogulhat bizonyos "jellegzetes tipusszerüség" nélkül, de ez egyáltalán nem mentesiti a filmrendezőt az alak, a jellem kidolgozása felett végzett munkától, nem mentesiti őt a szinésszel való szoros, organikus és bonyolult kapcsolattól - ismét csak az alak megformálása érdekében. A filmművészet már Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics- Dancsenko számos felfedezését átvette - a cselekmény logikáját, az alak magvát, a belső monológot stb. És sokkal nagyobb eredményt érnek el azok a rendezők, akik például elgondolkoznak afelett, hogyan találhatnák meg a szinész helyes fizikai közérzetét, fecskendők és rzélfuvé berendezés nélkül is, amelyek már önmagukban arra késztetik a azinészt, hogy foga vacogjon a hidegtől. Amikor dicsekszünk a filmtechnikával, nem szabad elfelednünk, hogy ez a technika csapatostól termi az iparosokat és a kontárokat,akik képtelenek megteremteni kortársunk művészi alakját, a maga gazdag szellemi világával és magas fokú intellektusával. Az ilyen bonyolult feladatot nem lehet azzal megoldani,hogy leborotválják a szinész homlokát/széltében és hosszában/ az intellektuális jelleg minél erőteljesebb hangsúlyozása végett. Ugyanez a probléma áll fenn a népi színházakkal is. Gyakran hallom: "minek tárgyaljunk önökkel, hivatásos színészekkel, amikor a népi színházaké a jövő? A legközelebbi években több ezer népi szinház nyilik, hatalmas összegeket fordítunk erre a célra".
