Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

Vaszilij Orlov: A hagyomány arculata

89

Vaszilij Orlov;

A HAGYOMÁNY ARCULATA

Egyszer, a Művész Színház azámára oly nehéz napokban, amikor Sztanyiszlavszkij beteg volt /a 30-as évek elején történt/, magához hivatott bennünket Sztanyiszlavszkij. Tarhanov1' volt ott, mint a társulat vezetője,

2

Moszkván az "öregek" képviseletében, Szahnovazklj ' a rendezők részéről, Rajevszkij, mint a szakszervezeti bizottság elnöke éa én magam, a fiatalok nevében. Kitünően emlékszem, mennyire elkapott bennünket a vihar előérzete, amikor beléptünk Sztanyiazlavazkij hálószobájába.

Sztanyi8zlavszkij ágyban feküdt, ősz hajától glóriáa feje a párnán nyugodott. Ránk sem nézett, csak tompa hangon ennyit mondott: "üdvözlet mindenkinek" - aztán némi szünet után: "Üljenek le!".

Leültünk az ágy köré. Kinos csend támadt. Moszkván, aki valamivel fel akarta élénkíteni a légkört, megeresztett egy tréfát: "Ha a vezető nem jön el a termeléshez, a termelés jön el a vezetőhöz". A tréfa hatástalanul pukkant szét a levegőben. Halotti csend. Hallani lehetett,

1‘ Tarhanov /Moazkvin/, Mihail /1877-1948/ nagy szovjet színész, Ivan Moazkvin öccse, a Művész Szinház egyik büszkesége.

^■ Szahnovszkij, Vaszilij /1886-1945/ rendező és szinháztudós, az esztétikai tudomány doktora, a Művész Szinház művészeti vezetője 1926-tól.

Rajevszkij, Igor /sz. 1894/ a Művész Szinház jelenlegi gazdasági igazgatója.

3.