Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)
A színész művészete ma
6 a színésznek, aki nem vette észre ezeket a változásokat. Mert a művésznek nemcsak szolgálnia kell az embereket, hanem vezetnie is kell őket, vagyis egy hajszállal magasabban kell állnia, egy hajszálnyival távolabbra kell látnia, egy hajszálnyival többet kell tudnia, mint a nézőnek. Ily módon a szinész társadalmi szerepe szemünk láttára válik bonyolultabbá. Állandóan uj erőt kell gyűjteni, hogy le ne maradjunk a kor követelményei mögött. A mai feladatok megoldásában van mire támaszkodnia a szovjet szinésznek. Művészetünk büszkeségei és alapjai a szovjet színészet hagyományai, a hazai színház történetének nemes példái. hépiség. Ez különböztette meg mindig az orosz szinház legjobb képviselőit. Hazafiasság, koruk haladó eszméinek önzetlen és odaadó szolgálata alkotta tevékenységük lényegét. Mi nem láttuk, hogyan játszott Mocsalov,^' de játékának leirásai alapján is bátran megítélhetjük, mi foglalkoztatta a múlt század harmincas éveinek orosz társadalmát. Átlapozgatjuk a Jermolováról'* ' szóló visszaemlékezések lapjait és megértjük,miért nevezték a Kis Színházat "második moszkvai egyetemnek". Scsepkin és Martinov, Kommisszarzsevszkaja és Sztanyiszlavszkij, Kacsalov Moszkvin, Hmeljov, Scsukin, Bucsma^’ - olyan elszakíthatatlan lánca ez a neveknek, amelyhez kortársainknak, a mai színészeknek uj láncszemeket kell kapcsolniuk.A szovjet színházban a szinész egy tökéletesen uj tipusa szüle^" Mocsalov, Pavel /1800-1848/ nagy orosz szinész, a realista színjátszás úttörője. •Jeraolova, Marija /1853-1928/ kiváló orosz színésznő, kora legnagyobb tragikája. k' Scsepkin, Mihail /1788-1863/, Martinov, Alekszandr /1846-1860/, Kommisszarzsevszkaja, Vera /1864-1910/, Kacsalov, Vaszilij /1875-1948/, Moszkvin, Ivan /1874- 1946/, Hmeljov, Hyikolaj /1901-1945/, Scsukin, Borisz /Í894-1939/, Bucsma, Amvroszij /1891-1951/ a nagy realista színészek egymást váltó nemzedékei.
