Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)
Viktor Rozov: Négy probléma a száz közül
26 őszintén megmondom, nagyon elkeserített a Kis Színház művészeti tanácsának egyik ülése, amikor elfogadták az Udvarol a gyerek cimü darabomat. Nem mondhatok semmit a darabról, nyilván messze van a tökéletestől. Az azonban rettenetesen megdöbbentett, hogy egyes hires szinészek, a művészeti tanács tagjai azt kezdték bizonygatni nekem, hogy a darabban nincsen probléma. Egyszerre megéreztem, milyen szörnyen messzire kerültek korunk fiatal nemzedékének gondjaitól és örömeitől. Számukra ez egyszerűen nem érdekes! Amikor aztán megkértem őket, mondják meg, mit tartanak a ma legfontosabb témájának, semmit sem válaszoltak. Itt éreztem aztán meg azt a láthatatlan, de tömör falat,amely a színész és az élet között alakulhat ki. És amikor a mai korról szóló darabot nézek meg, éppen a legrégebbi szinházainkban, gyakran érzem, hogy mennyire teátrális és feltételes a szinész elképzelése a mai korról. Hát milyen politikai tudatosságról lehet itt szó? Azt mondják, a diákok egyszer kifogták a lovakat Jermolova fogatából és maguk húzták végig a hintót diadalmenetben egész Moszkván. De hiszen Jermolova politikai tudatossága éppen abban rejlett, hogy ő ki tudta fejezni kora szellemét, megérezte, mik a problémái azoknak a diákoknak, akik aztán diadalmenetben vitték végig az utcákon. A kor szelleme - ez csak hangzásában elvont fogalom, valójában tökéletesen konkrét és a színésztől konkrétságot követel meg. Manapság nem létezhet "általában vett" politikai pátosz. Az a lényeges, mire irányul ez a pátosz és hogyan, milyen eszközökkel fejezik ki. A párt XX. és XXI. kongresszusa után az ország életében sok változás történt. Ezeket a fordulatokat valamennyien érezzük a politikában is, a közéletben és a magánéletben is.
