Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

törődik a cseh jelleg kérdésével; s kezdetben nem vették túlságosan komolyan a szocialista szinház szakemberei sem. De a fejlődés során és tulajdon gyakorlatuk fonalán eljutottak hozzá; ismeretes, hogyan válaszolta meg a kérdést Honzl, hogyan válaszolta meg Burian; hangsúlyozták, hogy egyfelől a harcos demokratikus és humanista hagyományok, másfelől saját hazai haladó hagyományaink összeötvözéséből akarnak uj színházat csinálni.

1961-ben csehnek, a szocialista Csehszlovákia állampolgárának lenni nemcsak annyit jelent, mint résztvenni a szocializmusért vivott világküzdelemben; nekünk e harc első soraiban kell haladni, az arcvonal élén, az egész szocialista világgal együtt! A mai csehség nemzetközi és a nyelv, amelyen színházunk beszél, világnyelv - tekintet nélkül azon emberek számára, akik e nyelven beszélnek. Ezért kellene a cseh nyelvnek nagy belső erővel, öntudatosan és teljes hangon zengenie szinpadunkról; alakká és renddé formálódva! Nagy félreértés, ha a színpadon e nyelv helyett a kényelmes, laza, szürke köznapi átlag nyelvet mivelik - és ezt ráadásul a "színháznak az élethez való közeledése" jegyében! Igen, lehet átvenni az utcáról "fésületlen és mosdatlan szavakat", ahogy Salda mondotta Nerudáról, és e meghatározást ennek az eljárásnak védelmében gyakran idézik is. De azt kell velük tenni, amit Neruda tett és sünit tömören fejez ki Salda nyilatkozatának második része, amelyet óvatosságból már nem idéznek oly gyakran: "És megtenni őket az örökkévalóság követeivé!" Amivel képletesen azt mondja: át lehet vinni szavakat a művészet rendjébe, úgy hogy a művészi alak részévé tesszük őket. Ez alapvetően más valami, mint a beszélt tolvajnyelv steril és kényelmes másolása.

A szocialista korszak szinészi stílusának létrejötte fejlődési folyamat, amely nem megy végbe parancsszóra. Számolni lehet azzal, hogy fejlődését még hosszú időn ét lassítani fogják a régi korszak maradványai: az uj szocialista szinház alkotóinak ingadozó és fokról fokra fejlődő képes—- 87 -