Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

mögötti szövege. Kern volt rá szüksége! Ez történik Gorkij Nyiljével és az Ellenségek munkásalakjaival. Abban a korban a társadalomban, amely a bonyolultságot kedvelte és csak a bonyolultban látott mélységet és művészetet, a nem bonyo­lult Nyil primitivnek és nem eléggé "művészinek" tűnt. Épp ezért a rendezők nem egyszer meg is fosztották egyszerűsé­gétől, éppúgy mint Gorkij más alakjait és ezzel meggyilkol­tak egész darabokat is, fonákjára forditva értelmüket. A bonyolultság kultusza és az egyszerűséggel szembeni ellen­érzés mint örökség továbbra is élő probléma. Kiválóan lát­ható ez abból is, hogy mennyivel jobban oldják meg a szer­zők is, színészek is a "negativ alakokat", mig az un. "po­zitiv alakok" százszor könnyebben csúsznak el a sablonok felé. Logikus ez - itt tudniillik nem lehet a sorok mögötti szövegre támaszkodni, legalább is nem abban a mértékben, mint az első típushoz tartozó alakoknál... A cselekvés és a cselekmény drámán belüli meghátrálá­sának megvan a maga történelmi logikája: a polgári társada­lom nem juthat el a cselekedethez, mivel benne a század végétől a cselekedetre csak egyetlen igazi lehetőség van - a tagadás! Akik a színházban ehhez folyamodtak, olyan útra léptek, amely forradalomba torkollott. Akik nem ezt tették, kénytelenek voltak még erősebben megindokolni a cselekvés lehetetlenségét. A sorok mögötti szövegben sem fedezték fel az emberről elmondható teljes igazságot: az emberi lé­lek végső titka C8ehovval sem lepleződött le. Nyilvánvalóan tovább kellett menniük - az emberi tudat mögé és a tudat alatti világba. A módszert: a sorok mögötti szöveget már megtalálták. Most csak fel kellett használni azoknak a te­rületeknek az analíziséhez, amelyek addig elkerülték a színpadot, mivel addig nem volt eszköz, amely hatalmába keríthette volna őket. Strindberg ajtót nyit az álom, a tu­dat alatti világ előtt. Utána a drámaírók sora és egész irányzatok fordulnak segítségért összefüggő áradatban a lélektani iskolákhoz, a pszichiátriához, a pszichopatoló­- 67 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom