Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

Marcel Pagnol francia drámaíró a második világháború után keményen vádoló könyvet adott ki a mai francia szin­­házi kritika ellen. A burzsoá drámairó ebben a miiben a burzeoá kritikusok fő és halálos bűnét bizonyította bej a kritikusok nem szeretik a színházat, mert önmagukat sze­retik. S ezért nem a művészet sikere érdekli őket, csak a saját sikereik; Pagnol majdnem az egész kritikát a pokol tüzére Ítélte. Nekünk uj kritikánk hajtásait semmi ilyesmire nem kell Ítélnünk, bár Pagnol Kritikusok kritikájának olvastán nem egyszer merülnek fel bennünk eleven reminiszcenciák a mi viszonyainkból is. De még mai kritikánk legdühödtebb ellen­felei sem állitják, hogy a mi kritikánk olyan emberekkel lenne tele, akik nem különböznek lényegesen a francia drá­mairó pamfletját ihlető szini bírálóktól. Persze nálunk is bírálják - bár Pagnolhoz képest szinte bárányi szelídség­gel - a kritikát. E birálatok szintén főként szerzők tol­lából származnak, gondolok Jarisra, Kohoutra, Stehlikre. Akár személyi jellegűek, akár barátiak, vagy akár ha kicsi­nyesek is ezek a támadások, két dologban igazat adok nekik: amikor a kritikusi "kibicelésen" bosszankodnak - és amikor a kritikusok individualizmusát bírálják. Ilyenkor nincs miért haragudni rájuk, mert kirohanásaik hasznos, sőt szük­séges célt szolgálnak. Javára válnak a művészet és a kriti­ka kölcsönös érdekének: s az említett hibás jelenségeknek a szocializmusban igazán nincs mit keresniük. Sőt, valameny­­nyiünknek hadakoznunk kellene ellenük. Hiába csordul túl benne az elviség, a szocializmusba nem léphet be az, aki nem ugyanazzal az útlevéllel érke­zik, mint a többiek, ebbe az útlevélbe pedig mint vizűm van beütve minden társadalmi alkotás alapvető parancsa: szeres­sétek önmagatokban az alkotást, és ne magatokat az alkotás­ban! Mi, kritikusok ezt a mondatot, Sztanyiszlavszkijtól vett idézet formájában, szívesen és hangosan emlegetjük a művészeknek. Itt az idő kimondani: hasznos lesz, ha a le­140

Next

/
Oldalképek
Tartalom