Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

adhatunk igazat a pesszimistáknak, akik szüntelenül arról beszélnek, hogy nézőtereinken a polgári mentalitás van fölényben. Egyes színházakról talán ez elmondható, az egészre azonban nem érvényes. Megtörtént velem a következő eset: láttam Párizsban Osborne Dühöngő ifjúság cimü darabját. A Mathurins Szinház alig egyharmadrészben volt tele kifejezetten polgári közönséggel, amely langyosan reagált a darabra, holott a főszerepet Pierre Vaneok, igen kellemes fiatal férfi, jó színész és annak az idénynek csillaga játszotta. Másnap délelőtt Prágába repültem - és délután már a Tyl Szinház oldalpáholyában ültem, egészen a színpadnál, mert más hely a zsúfolásig telt színházban mér nem volt. A Revizort játszották. Az előadást már ismertem, és ezért inkább a nézőteret figyeltem, mint a szinpadot. Nem lehetett tőle elszakadni. Még élénken él emlékezetemben a tegnap esti párizsi nézőtér - néhány órával utána pedig a mi közönségünk arcába nézhettem. A különbség lemérhetetlen volt. Ez a közönség éles ellentétben volt a tegnapival. Nem kétlem, hogy ilyen eleven, népi közönség Nyugaton is van; találkozhatunk vele Vilarnál és nyilvánvalóan Planchonnál is. A több tucatnyi központi párizsi színháznak azonban egyikében sem jelent meg. Nálunk túlnyomórészt ezzel a közönséggel találkozik az ember. Ha ez nem igy volna, úgy az Augusztusi vasárnap húsz előadás után letűnne a színpadról, és a tömegek a Plébános urunk^^-szerü darabokra özönlenének, amely mü a régi rendszer idején nálunk 122 előadást ért el, mig az Oidipusz király alig 20-ig jutott.

Ez a nézőtér még távolról sem ideális és nem is ellentmondás nélküli. Polgári nézőtér, mint egész nem létezik, polgári mentalitású nézőterünk azonban itt—ott még akad, főként kisvárosokban,ahol túlsúlyban van az a réteg,

66/ Az első köztársaság idején népszerű darab volt, melyet Clement Vantel, Andre de Lorde és Pierre Chaîne nevű szerzők állítottak elő. 1926-30-ig állandó müsordarabként szerepelt a prágai színpadokon.- 118 -